A következő tanfolyam indul

2017. október 19.
1

10 +1 hiba, amit gyakran elkövetünk WordPress weboldalon

Szeretjük a WordPress tartalomkezelő rendszert, hiszen segítségével könnyen és egyszerűen készíthetünk weboldalakat, blogot vagy akár webáruházat. A Webdesign tanfolyamon is a WordPress honlapok „rejtelmeivel” ismerkedünk meg, megtanuljuk a weboldal megjelenését biztosító WP sablonok átdizájnolásának lépéseit, folyamatát, egyszóval megtanuljuk egyedire, adott vállalkozásra szabni az oldalt. Számos WP bővítmény is a rendelkezésünkre áll, melyek segítségével speciális elemeket illeszthetünk a honlapba, hasznos funkciókat valósíthatunk meg az oldalon. A többi „extra” (pl. SEO, biztonság, online marketing) pedig már csak hab a tortán. :)

Bejegyzésünkben azokat a hiányosságokat, „hibákat” gyűjtöttük össze, melyekkel gyakran találkozhatunk egy-egy WP weboldalon, vagy éppen ezek állnak egy-egy felmerült probléma hátterében. Érdemes ezekre az „apró részletekre” is figyelni, így még jobb, ütősebb honlapok kerülhetnek ki kezeink alól. :)

 

Nem adjuk meg a statikus oldalt!

A weboldal elsődleges alapbeállításai közé tartozik, hogy miután elkészültünk a honlap főoldalával (akár a sablon része, akár mi hozzuk létre), ezt állítjuk be a statikus oldalnak, azaz a kezdőlapnak/felhasználói oldalnak/front page-nek. Ez azért fontos, mert az egész weboldal felépítése ehhez igazodik, ez a fix (statikus) oldal, ez nem aloldalként viselkedik (például a hivatkozása is maga a weboldal URL-címe lesz; a fejrészbe beillesztett logóra való kattintás ide navigál).

Beállítása: WP admin felülete – Beállítások/Olvasás

A kezdőoldalon jelenjen meg

  • egy statikus oldal kipipálása
  • a statikus oldal kiválasztása melletti legördülő listából pedig ki kell választani a kezdőoldalnak szánt oldalt

 

Nem adjuk meg a bejegyzések oldalát!

A legtöbb WordPress sablon tartogat blog aloldalt, mely listázza a blogbejegyzéseket. Ha a saját weboldalunkra is terveztünk blogot, akkor ezt az oldalt állítsuk be a bejegyzések oldalának, így a sablon automatikusan ezen az oldalon listázza (például időrendben) a külön-külön megírt blogbejegyzéseket.

Beállítása: WP admin felülete – Beállítások/Olvasás

Bejegyzések oldalának kiválasztása a legördülő listából

 

Nem állítjuk be az ideális URL-típust!

Szintén a weboldal alapbeállításai közé tartozik, hogy megadjuk a megfelelő URL-típust a közvetlen hivatkozásokhoz. Ha egy egyszerű blog honlapunk van, akkor érdemes a nap/hónap és bejegyzés címe (www.probaweboldal.hu/2016/06/05/minta-bejegyzés/) típusú URL-t választani, azonban egy komplett weboldal esetében célszerű a bejegyzés címe (www.probaweboldal.hu/minta-aloldal/) típusú URL mellett döntenünk. Ezzel a típussal biztosítjuk a hivatkozások áttekinthetőségét, megjelenésük egyszerűségét, valamint használhatóságukat.

Mennyivel szebb, jobb és barátságosabb ez: www.probaweboldal.hu/news/, mint ez www.probaweboldal.hu/index.php?pg=news, ugye ?

Beállítása: WP admin felülete – Beállítások/Közvetlen hivatkozások

 

Nem megfelelően adjuk meg a hivatkozásokat!

Lehetőségünk van egy-egy szót, mondatot vagy éppen fotót belinkelnünk, azaz hivatkozást tudunk rá tenni. Mi dönthetjük el, hogy a belinkelt elemre való kattintás következtében a felhasználó maradjon az oldalon, tehát ezen az oldalon jelenjen meg az új oldal („eltűnik” a régi), vagy ez egy új ablakban nyíljon meg. A hiba jellemzően az, hogy nem új ablakban nyílik meg az, aminek abban kellene (pl. egy másik weboldalra mutató link), vagy éppen új ablakban nyílik meg a hivatkozás, pedig nem abban kellene (pl. szolgáltatás leírása végén található „Tekintsd meg a munkáimat!” felhívás – ennek nem feltétlenül kell új ablakban megnyílnia, hiszen az érdeklődő már elolvasta a szolgáltatás bemutatását, ez után következhet a konkrét munkák megtekintése).

Az oldalak szerkesztő oldalán tudjuk ezeket a hivatkozásokat megadni, kezelni. Miután kijelöltük a belinkelni kívánt szöveget, az Eszköztár sorában kattintsunk a Hivatkozás beillesztés/szerkesztés ikonra, a megjelenő ablakban kattintsunk a fogaskerékre, majd az újabb megjelenő ablakban adjuk meg annak az oldalnak az URL-jét, ahova szeretnénk, hogy a szövegre való kattintás navigáljon. Továbbá itt tudjuk beállítani azt, hogy ez új ablakban nyíljon-e meg –  a Hivatkozás megnyitása új ablakban lehetőség kipipálásával. Ugyanezek a lépések fotók belinkelése esetén is.

a

b

 

Elfelejtkezünk a fotók saját hivatkozásáról!

Szintén gyakori hiba, hogy a Médiatárba feltöltött, majd egy adott oldalra, adott bejegyzésbe beillesztett fotón rajt marad a saját hivatkozása. Ha rákattintunk a fotóra, akkor az – az önmagára mutató link miatt – egy külön oldalon/ablakban, teljes méretében megjelenik. Ha ezt el szeretnénk kerülni, akkor a kép szerkesztési lehetőségénél állítsuk be, hogy Hivatkozás – Nincs. A WP megjegyzi ezt a beállítást, így a többi beillesztett fotó esetében már automatikusan így jár el.

3

 

Ha azonban kattinthatóvá szeretnénk tenni a fotót, tehát a rá való kattintásra navigáljon el egy adott aloldalra, egy adott bejegyzésre, akkor lsd.: előző pont (itt tudjuk azt megadni, hogy új ablakban nyíljon meg –  a Hivatkozás megnyitása új ablakban lehetőség kipipálásával), illetve a fotó saját szerkesztő felületén meg tudjuk adni ezt az egyedi URL-t.

4

 

Nem webre optimalizált  fotókat alkalmazunk!

Első körben az a fontos, hogy ne óriási méretű fotókat töltsünk fel a Médiatárba. A teljes képméretet a fotó tényleges mérete (pl. kilobyte) és felbontása (pl. 600×800 pixel) határozza meg. Ezek között kell megtalálnunk egy arany középutat, ugyanis ha a képfájl mérete túl nagy, akkor az oldal betöltődése lesz lassú, viszont a kis felbontású, tehát rossz minőségű képek jelentősen rontják a vizuális élményt. Ajánlott online felületeken legalább 72 ppi/dpi (pixel per inch = képelem/pixel per hüvelyk)* felbontású fotókat elhelyezni, de a képernyők többségére elegendőek a maximum 120 ppi felbontású fotók. Továbbá kb. 100-150 KB-os fotókat töltsünk fel a weboldalra, alkalmazzunk a weboldalon.

*Sok programban és helyen dpi-ben, azaz pont per hüvelyk-ben adják meg a felbontást. Ezt a mértékegységet is nyugodtan használhatjuk.

Másrészt már az alapbeállítások során ajánlott a Beállítások/Médiatár menüpontban minden méretet 0-ra venni, ugyanis ha meg vannak adva méretek (pl. közepes méret 300×300), akkor a WP a fotókat minden egyes méretben le fogja generálni, így nagyon sok fotó lesz, melyek sok helyet foglalnak a tárhelyen. Tehát a Bélyegkép mérete, a Közepes méret és a Nagy méret esetében is 0-0 legyen a szélesség és a magasság értéke.

 

Nem tesszük nem kattinthatóvá a lenyíló menüpontot!

Ha ez a fő menüpont nem tartalmaz egyéb tartalmat (nem jellemző, és nem is feltétlenül ez a funkciója), akkor célszerű ezt nem kattinthatóvá tenni, hiszen ha a felhasználó rákattint, akkor egy üres oldalra jut – nem szerencsés. (A lényeg, hogy az alatta lenyíló menüpontok legyenek kattinthatóak, és azok navigáljanak egy-egy aloldalra.)

Ehhez a menüszerkesztőben a „Saját hivatkozások” fülnél egyéni hivatkozásként vegyük fel az adott menüpontot. A „Hivatkozás szövege” mezőbe gépeljük be a menüpont nevét, az „URL” mezőbe írjunk kettőskeresztet – ez biztosítja, hogy ne legyen kattintható a menüpont. Adjuk a menüpontot a menüsorhoz, alá pedig felvehetjük – a már ismert módon – az almenüpontokat.

5

 

Nem kategorizáljuk és nem címkézzük a blogbejegyzéseket!

Sokszor látni azt is, hogy kategorizálatlanok és címkézetlenek a blogbejegyzések. A kategóriák és címkék tartalomjegyzék-szerűen segítik a felhasználót, aki ezek segítségével könnyebben kiigazodik a különböző témákban megírt bejegyzések között, rátalál arra, amit keres, stb. A kategóriákkal nagyobb egységekbe rendezhetjük a bejegyzéseket (pl. gasztronómia), a címkékkel pedig tovább szűkíthetjük a bejegyzések témáját, illetve fontos kulcsszavak köré szervezhetjük őket (pl. olasz konyha – olasz recept – olasz pizzatészta – olasz gluténmentes pizzatészta).

Ennek a bővítménynek a segítségével például egy adott kategóriába tartozó bejegyzéseket tudunk pl. az oldalsávba összegyűjteni, megjeleníteni. Mindez pedig a belső kattintásokat, belső linkeket is erősíti.

 

Nem frissítjük vagy nem helyesen frissítjük a WordPresst!

Arról, hogy hogyan kell helyesen frissíteni magát a WordPress-t, a weboldal sablonját, valamint az alkalmazott bővítményeket – ebben a bejegyzésünkben olvashattok.

 

Rossz WordPress sablont választunk!

Egyrészt a saját terveinknek, elképzeléseinknek megfelelő sablont válasszunk, másrészt ügyeljünk arra, hogy megbízható gyártótól, többféle beállítási lehetőséget kínáló (ingyenes vagy fizetős) sablont válasszunk. Egy rossz, kevés lehetőséget tartalmazó sablonnal nagyon meggyűlhet a bajunk. Hogy hogyan és milyen WordPress-t sablon válasszunk? – arról ebben a bejegyzésünkben olvashattok bővebben. Továbbá gyakori eset, hogy nem használjuk ki a sablon nyújtotta lehetőségeket! Egy jó sablon (főleg ha fizetős, pro verziójú) számos beállítási lehetőséget, hasznos funkciót, kedvező tulajdonságokat tartogat, melyeket a saját igényeinknek megfelelően ki is használhatunk. Tegyük is meg, hogy remek weboldalakat készíthessünk! :)

+ A weboldal elkészítése után elfelejtjük inaktívvá tenni a „Megtiltjuk a keresőmotoroknak, hogy bejárják az oldalunkat.” beállítást!

 

Kapcsolódó blogbejegyzések:

Alapbeállítások WordPress weboldalon – Te elvégzed ezeket?

10 WordPress funkció, melyek létezéséről nem is tudtál?!

 

Hozzászólások

  • janos.virag

    Amit saját tapasztalatból a listádhoz tudnék írni, az a feltöltött képek optimalizálatlansága. Sajnos a WP saját képtömörítő eljárása nem a legjobb, de ami ennél nagyobb baj, ha eleve a nyers 10-20 megapixeles képeket töltjük fel.

    • Webdesignsuli Oktató

      Köszönjük szépen a kiegészítést!

      Erről már egy másik blogbejegyzésünkben írtunk, de ebbe a listába is felvesszük! :)

      Üdv,
      Henn Bianka – Webdesignsuli oktató