A következő tanfolyam indul

2018. január 18.
0

Ismered a betűk egyedi (rejtett) tulajdonságait?

Rengeteg betűcsalád, betűtípus áll a rendelkezésünkre, hogy felhasználjuk őket a munkáinkban. A fontoknak azonban nemcsak méretük, vastagságuk van, hanem típustól függően egyéb (rejtett) tulajdonságokkal is bírnak, melyeket bejegyzésünkben sorra is veszünk.

A webdesign tanfolyam hallgatói a grafikai tervezéselmélet modul során alaposan megismerkednek a fontok alapvető tulajdonságaival, csoportosításával, keverésével, továbbá tipográfiai alapszabályokkal. Egy szakavatott, betűtervezésben és tipográfiában jártas szakember számára biztosan nem lesz újdonság az alábbi betűtípus-tulajdonság-lista, de azok számára, akik még nem ástak ilyen mélyre a betűk világában, biztosan érdekes lesz. Akik pedig napi szinten alkalmaznak különféle betűtípusokat – ahogyan ezt teszik hallgatóink is – számukra biztosan nagyon hasznos lesz, hiszen akár az egész munka stílusát meghatározhatja az, hogy az adott font milyen (rejtett) tulajdonságokkal rendelkezik.

 

Összefonódások (ligatúra)

A ligatúra két vagy több betű egybeírását, összekapcsolását, egyesítését jelenti. A ligatúra attól lesz összevont jel és nem egyszerűen két szorosan egymás mellé írt karakter, hogy a jel (betű, szótag, szójel) egyes részei a másiknak is részét alkotják és a jel alakja torzulhat, azaz félbevágva az adott fontot, nem kapjuk vissza az eredeti két fontot.

A nyomdászatban két vagy több, egymásba kapcsolódó rajzú, egy testre öntött nyomdabetűt nevezünk ligatúrának. Több antikvánál ligatúraként jelennek meg az ff, fi, fj és fl betűpárok, mert ezekben a betűkapcsolatokban a második betű veszélyeztetné az f felső kanyarulatát, illetve az fi, fj kapcsolatokban az f, az i vagy j pontját. (forrás: Wikipédia)

ligatures

 

2

 

Ciklikus összefonódások

Láthatod, hogy ebben a betűtípusban például a „d” és a „t” kapcsolódik így össze, de az angol nyelvben gyakori a ck, sp, st, ts, rt, rs összekapcsolódása is, a magyar nyelvben pedig a páros karakterek (cs, sz) erre a jó példák. A ciklikusság pedig abban fejeződik ki, hogy ezek az összekapcsolódások vissza-visszatérnek, szépen ívelődnek, egyedi stílust, hangulatot adva ezzel a betűtípusnak, és ezzel együtt az adott szónak, mondatnak is.

1

 

Csűrések-csavarások

Manapság igen trendiek azok a betűtípusok, melyek vaskosabb kézírásra, filccel/ecsettel rajzolt karakterekre emlékeztetnek, de sok bennük a „csűrés-csavarás”, sok bennük a hurok és az elnyújtás. Idézetekhez, üdvözlőlapokra/meghívókra egy-egy mondathoz, egy-egy címhez vagy akár logóba megfelelő ez a betűtípus – természetesen illeszkedve az adott munka/arculat stílusához (egy modern, minimál stílushoz nagyon nem passzolna) –, azonban törzsszöveghez nem ajánlott, mert úgy már sok(k), fárasztaná a szemet, nehezen lenne olvasható a tömény szöveg.

3

 

Kicsik és nagyok

Adott betűcsaládon belül a betűk szedése lehet: kisbetűs (kurrens), kapitális, azaz nagybetűs (verzál) és kiskapitális, amikor a kisbetűkkel (fel- és lenyúló szárak nélkül) azonos méretű nagybetűket alkalmazunk.

Kisbetűkkel a törzsszövegeket szedjük, kapitális betűkkel egy-egy szó, mondat kiemelését végezzük, a kiskapitálist jellemzően kiemeléshez, fejezetkezdő mondatok első szavához vagy szavaihoz alkalmazzuk.

TIPP: a verzál, azaz a nagybetűs alak jelentősen különbözik kurrens (kisbetűs) párja alakjától – ezek szembeállítása a betűkeverés egyik leggyakoribb módszere. Kapitális és kiskapitális betű között pedig elsősorban méretbeli különbség (magasság, szélesség, maga a betűméret) van, de ezzel is jól lehet kontrasztokat kialakítani, mely – jól tudjuk– minden grafikai munka titka. :)

4

Jól látható, hogy ennek a betűcsaládnak mindenféle tagja van, jól variálhatók egymással a nagybetűk, a kisbetűk és a kiskapitális betűk.

4_1

 

Régiből újat

Vannak olyan betűtípusok, melyek alapja egy másik betűtípus, és annak kisebb-nagyobb átszabásával született meg az új betűtípus – például az íveltebb betűszárból egyenes betűszár lett, stb.

5

 

Változatosan

Vannak olyan betűcsaládok, melyekben több egyedi jellemző is megjelenik, és igazából ezek attól függően kerülnek elő, hogy hogyan alkalmazzuk, milyen betűket kapcsolunk éppen össze. A kézírásos betűtípusok esetén jellemző, hogy egy adott betű a folyószövegben máshogyan fog megjelenni mint önállóan (iniciáléként) alkalmazva, bizonyos  betűk más betűkkel való összekapcsolásakor (ligatúra) máshogyan formálódnak, mint például az angolban gyakori „th” vagy a magyarban gyakori „tt” párok esetén, továbbá lehetnek a betűknek teljesen egyedi megjelenési formái is, valamint a betűcsalád tartalmazhat hurkokat, elnyúlásokat, ornamentikákat, melyek hozzákapcsolód(hat)nak a betűkhöz.

6

6_1

6_2

 

Számosan

A betűk mellett gyakran dolgozunk számokkal is. A legtöbb betűkészlet tartalmaz számjegyeket is, melyek jól illeszkednek az adott készlet betűihez.

A számjegyeket – a köztük lévő térköz alapján – két csoportba oszthatjuk: arányos és táblázatos. Előbbiek változó térközökkel bírnak, mert a karakterek szélessége is változó (pl. 8 vs. 1), hasonlóan a kis-és nagybetűkhöz. Az ilyen típusú számok összlátványa azonban egyenletességet, kiegyensúlyozottságot mutat. Ezeket szövegben célszerű alkalmazni.

Ezzel szemben a táblázatos számjegyek mindegyike azonos szélességgel rendelkezik (pl. a 8 ugyanolyan széles, mint az 1). Ez az egyenletes távolság lehetővé teszi, hogy ezeket a számjegyeket táblázatokban, árlistákban, pénzügyi kimutatásokban, oszlopokban használjuk.

7

Ajánlott tehát az adott munka típusát figyelembe venni, és úgy kiválasztani a megfelelő betűkészletet és ezzel együtt a számkaraktereket: brosúrákhoz, grafikákhoz mindkét típusra szükség lehet, marketingszövegekhez, szöveges tartalmakhoz az arányos számjegyek, pénzügyi beszámolókhoz, statisztikákhoz a táblázatos számjegyek használata ajánlott.

 

7_1

 

 

Te milyen rejtett tulajdonsággal egészítenéd ki a listát?

 

Illusztrációk forrása: Creative Market

Hozzászólások