Nyomtatási 1×1

Bejegyzésünkben egy hasznos infografika segítségével mutatjuk be a nyomtatásra szánt anyagok előkészítésének legfontosabb tudnivalóit, szabályait.

              

           

#1

A képek egységnyi szakaszán található pixelek számát képfelbontásnak nevezzük. Nyomtatott anyagokhoz nagyobb felbontás szükséges: 300 ppi/dpi (pixel per inch = pixel per hüvelyk; dots per inch = pont per hüvelyk > utóbbi mértékegység is használható, ez a kimeneti felbontáshoz kapcsolódik – a kimeneti felbontást a nyomtató által, a nyomtatáskor a papírra rajzolt pontok száma adja meg). Ehhez képest online felületekre elegendőek a 72-120 ppi felbontású fotók, munkák.

     

#2

A nyomtatásra szánt anyagokat CMYK színmódban (cián-magenta-sárga-fekete) készítjük el, ezek a négyfestékes nyomtatás színei, míg a webes használatra/digitális eszközökre szánt anyagokat RGB színmódban (összeadó színkeverés). Szerencsére a mai modern nyomdatechnika képes RGB színmódú (vörös-kék-zöld) munkákból is megfelelő nyomtatási eredményt elérni.

          

#3

Ha például Photoshopban dolgozunk, és fekete színt használunk, jellemző, hogy hexakódjának automatikusan a #000000 kódot adjuk meg. RGB színmódban ez azt jelenti, hogy nem használunk vöröset, zöldet és kéket, ugyanis ezeknek az értékei ebben az esetben a nullával egyenlőek (R = 0, G = 0, B = 0). Azonban CMYK színmódban ugyanez a hexakódú fekete a következő értékekkel egyenlő: C = 75%, M = 68%, Y = 67%, K (key) = 90%

Ha CMYK színmódban 100% értékűre állítjuk a fekete szín értékét (K), a többi színhez (cián, magenta, sárga) pedig 0% értéket adunk meg, akkor nem kérdés, hogy a monitoron fekete színt látunk. Azonban ez a fekete szín a nyomtatott anyagon már sötétszürke lesz (pl. háttérként, kitöltő színként), a feketével szedett (vékony vonalvastagságú) betűk pedig kinyomtatva homályosak, életlenek lesznek.

Érdemes tehát jóval „gazdagabb” feketét beállítanunk, azaz a ciánból, a magentából és a sárgából is hozzá kell kevernünk, így jóval mélyebb, telítettebb feketét kapunk. Ilyen értékek lehetnek pl. C = 50%, M= 40%, Y = 40% és K = 100%, illetve C = 40%, M= 0%, Y = 0% és K = 100% vagy  C = 0%, M= 40%, Y = 0% és K = 100% – előbbi a hideg, utóbbi a meleg fekete CYMK színkódja.

             

#4

Ha kisméretű betűket vagy vékony vonalvastagságú fontokat alkalmazunk, akkor ezek nyomtatott felületen akár „el is tűnhetnek”, hiszen kevés pontból állnak, kis sűrűségűek, tehát nem igényelnek sok tintát, nem is lesz erős, sötét a nyomatuk. Ügyeljünk tehát mind a betűk méretére, mind a betűk szárának vastagságára!

       

#5

Nyomtatott anyagoknál aranyszabály, hogy (a munka előtt/után) a dokumentum mind a négy oldalára kifutót is beállítunk. A kifutó mérete a lap/dokumentum körvonalán kívül eső területet határozza meg. Ezt akkor használjuk, amikor a dokumentum a lap szélén túlnyúló elemeket, pl. képeket vagy színes hátteret tartalmaz. A kifutó biztosítja, hogy maga a kinyomtatandó terület meg legyen védve, ugyanis a kifutót a nyomtatás után levágják és eldobják.

TUTI TIPP: a képet, a háttérgrafikát, a színes hátteret hagyjuk belógni a kifutó területére. Így biztosítható, hogy a vágás során a vágott szélek nyomtatása éles, tiszta lesz, és fehér csík sem marad a szélén.

A nyomtatásra előkészített anyagon a vágójeleket is célszerű megjelölni.

         

#6

Nyomtatásra, nyomdába mindig PDF formátumú dokumentummal készülünk, és ügyelünk arra, hogy a fontok be legyenek ágyazva, ha például logó is szerepel benne, akkor annak feliratai már eleve legyenek “legörbézve” (körvonallá alakítva). Az adott nyomdával is mindig érdemes egyeztetni, hogy hogyan kérik a PDF-et, továbbá a adott esetben a szakértő munkatársak is tudnak segíteni a nyersanyagból a megfelelő, helyes nyomdakész fájl előkészítésében.

       

        


         

BÓNUSZ

# Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a szövegek és fontos információk, mint pl. logók, címsorok, feliratok stb. átvágása, ezeket a dokumentum margójától legalább 3 mm távolságra helyezzük el.

# A rossz oldaltájolás is nyomtatási problémákat okozhat. Nem csak hajtogatott anyagok, hanem pl. kétoldalas anyagoknál (pl. névjegykártya) is előfordulhat, hogy a hátoldali nyomat fejjel lefelé áll, vagy az elülső, ill. a hátoldal rosszul van tájolva.

# Mindig az adott nyomda kéréseinek, előírásainak (pl. kifutó mérete, formátum) megfelelően készítsük elő a nyomtatandó anyagokat.

Alaposan ellenőrizzük le a helyesírást, javítsuk az esetleges elírásokat, stb. a nyomtatásra szánt anyagokon, mert bizony ezek is kellemetlenségeket okozhatnak!

   

       


         

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.