A következő tanfolyam indul

2017. október 19.
kiemelt_kep

Pixelgrafika kontra Vektorgrafika

Nézzük csak, mi a különbség a pixelgrafika és a vektorgrafika között.

Pixelgrafika (rasztergrafika)

A pixel tulajdonképpen képpontot jelent. A pixelgrafikus (vagy más néven rasztergrafikus) képek képpontokból – pici négyzetekből – tevődnek össze. Minden egyes képkockának megvan a maga színértéke, így áll össze a kép. A pixel méretekkel tényleges, fizikailag valós méreteket adhatunk meg mégpedig úgy, hogy megadjuk az oldalakat pixelben és megadjuk hozzá a felbontást is. Nézzük meg ezt egy példán keresztül mégpedig egy A4-es méretű plakát esetén.

A sztenderd A4-es papírméret méretei: 210 mm x 297 mm

A felbontást dpi-ben azaz képpont/hüvelyk méretben adunk meg. Ha például nyomtatásra készítünk egy A4-es méretű plakátot, akkor minimum 300 dpi felbontást kell beállítanunk. Ebben az esetben a 210 mm x 297 mm-es A4-es papír 2480 x 3508 pixel lesz, azaz a szélességében 2480 képkocka, hosszában pedig 3508 képkockából áll majd.

Viszont ha webre tervezzük a reklámanyagot A4-es méretben, akkor elegendő egy 72 dpi felbontás. Ekkor csak 595 x 842 pixeles lesz a kép, azaz szélességében 595 képkocka, hosszában pedig csupán 842 képkocka lesz a képünk.

Tehát ugyanakkora valós méretnél sokkal kevesebb képkockából fog összeállni a képünk, azaz alacsonyabb lesz a minőség.

Pixelgrafikus képszerkesztő program például a Adobe Photoshop (bár tartalmaz vektoros elemeket, tehát akár vektoros rajzok, logók grafikák is készíthetőek vele,  de nem az elsődleges funkciója).

Előnye, hogy mivel képpontokból áll, azok akár külön-külön vagy csoportosan is módosíthatóak, színezhetőek, éppen ezért valósághű képeket alkothatunk vele.

Hátránya a nagy fájlméret, a görbék szakaszos ábrázolása és a minőségromlás nagyítás során.

Pixelgrafikus fájlformátumok:

• JPG/JPEG

• PNG

• TIFF

• GIF

• PSD

 

Vektorgrafika

A vektorgrafika egy olyan eljárás, ahol geometriai rajzelemeket (pl: pontok, egyenesek, görbék…) segítségével alkotjuk meg a képeket.  Gyakorlatilag matematikai képletekkel rajzolunk. Egy egyenes (vektor) pontos meghatározásához három adat szükséges:

– a kiindulópont koordinátái

– a végpont koordinátái

– vonalvastagság

Legnagyobb előnye a pixelgrafikával szemben, hogy bármekkorára nagyítható minőségromlás nélkül, illetve mivel nincs rögzített mérete nem foglalnak nagy helyet a tárolásuk során. Elsősorban logók készítésénél használandó, hiszen előfordulhat, hogy akár óriásplakátra, vagy például teherautó ponyvára kell nyomtatni. Ilyen hatalmas méretekben a pixelgrafikus logók teljesen szétesnek képpontokra, használhatatlanok.  A vektorgrafikák tehát függetlenek a felbontástól, ugyanazt az ábrát kapjuk eltérő felbontású nyomtatók és monitorok esetén is. A létrejött vektorgrafikus állományok kisebb méretűek mint a bitképek, hiszen nem tartalmaznak minden egyes képpontról információkat. Általában könnyen felismerhető a nagyon tiszta vonalvezetésekről és kitöltésekről.

Hátrányuk, hogy nem alkalmasak igazán fotó realisztikus kép rajzolására.

Vektorgrafikus fájlformátumok:

• AI

• EPS

• CDR

Vektorgrafikus programok: Adobe Illustrator, CorelDraw.

Számos weboldalról és képügynökségtől lehet kész vektoros anyagokat letölteni, íme néhány ingyenes és fizetős hely:

http://all-free-download.com/free-vector/

http://freedesignfile.com/

http://www.vectorstock.com/free-vectors

http://www.fotolia.com/Info/Vectors

http://www.123rf.com/clipart-vector/

http://hu.depositphotos.com/

 

Ebből az oktató videóból, melyet a www.designakademia.hu számára készítettem, megtudhatod, hogy ha (pálya)választás előtt állsz, melyik programokkal és mely grafikákkal kell foglalkoznod ahhoz, hogy azt csinálhasd amit szeretsz, logót, kiadványt, plakátot, stb…

Hozzászólások