Egyik korábbi bejegyzésünkben a fehér színről mint „jolly-joker” színről írtunk – tényleg az, bátran állítjuk! A fekete szín is igen kézenfekvő és hasznos színnek számít. Gondoljunk csak bele: a legtöbb nyomtatott anyagon (pl. könyvek, hivatalos iratok) fekete színnel szedik a szövegeket, a weboldalak többségén is fekete színű szöveges tartalmakkal találkozunk.
Ha fekete színnel dolgozunk, különbséget kell tennünk fekete és fekete között! Egyrészt nem mindegy, hogy webes használatra/digitális eszközre vagy nyomtatásra szánjuk az adott munkát, másrészt az is kérdéses, hogy a fekete mennyire fekete. : )
Elsősorban a nyomtatott anyagok esetén nem mindegy, hogy a fekete melyik fekete.
Lássuk csak a tudnivalókat!
1
A Photoshop alapértelmezett fekete szín beállítása nem alkalmas nyomtatott anyagokhoz. Miért is?
- az alapértelmezett beállítás szerint a fekete szín hexakódja: #000000
- RGB színmódban ugyanez a fekete szín: R (vörös) = 0, G (zöld) = 0, B (kék) = 0, azaz nem használ vöröset, zöldet és kéket
- CMYK színmódban ugyanez a hexakódú fekete a következő értékekkel egyenlő: C (cián) = 75%, M (magenta) = 68%, Y (sárga) = 67%, K (key)(fekete) = 90%
A monitoron ugyan fekete színt látunk, azonban nyomtatásban ez sötétszürke lenne. RGB színmódban, webes anyagok esetén éppen ezért nem jelent nagy problémát, hogy most az a fekete mennyire fekete, hiszen így is-úgy is feketének látjuk.
Továbbá ha Photoshopban dolgoztunk a nyomtatásra szánt anyagon, és ezt a munkát átemeljük pl. Illustrator vagy InDesign programba, így is adódnak különbségek fekete és fekete között, ugyanis ezeknek a programoknak az alapértelmezett fekete szín beállítása különbözik a Photoshop fekete szín beállításától. Ezekben a programokban CMYK színmódban a fekete szín a következő értékekkel egyenlő: C (cián) = 0%, M (magenta) = 0%, Y (sárga) = 0%, K (key)(fekete) = 100%. Ez a fekete nyomtatásban ismét sötétszürke lenne. (Szöveges tartalmakhoz azonban megfelelő lenne.)
Megoldás: Érdemes tehát jóval „gazdagabb” feketét beállítanunk, azaz a ciánból, a magentából és a sárgából is hozzá kell kevernünk, így jóval mélyebb, telítettebb feketét kapunk. Ilyen értékek lehetnek pl. C = 50%, M= 40%, Y = 40% és K = 100%, illetve C = 40%, M= 0%, Y = 0% és K = 100% vagy C = 0%, M= 40%, Y = 0% és K = 100% – előbbi a hideg, utóbbi a meleg fekete CYMK színkódja.
2
A fekete szín (és természetesen a többi szín) nyomtatásban való megjelenését a színfelhordási/tintafedettségi érték is befolyásolja. Ha CMYK színmódban telítettebb feketét használunk, pl. C = 50%, M= 40%, Y = 40% és K = 100%, és összeadjuk ezeket a százalékos értékeket, akkor ezzel az összeadással megkapjuk a színfelhordási értéket (ebben a példában ez 230%). Magas színfelhordási érték mellett túl sok festék kerül a papírra, és ennek következtében a száradás során a festék elszíneződhet, túl alacsony színfelhordási érték mellett a nyomtatott anyagok viszont színtelennek fognak tűnni. (A színfelhordási érték felmehet egészen 300%-ig is, tehát ez a 230%-os színfelhordási érték még éppen ideálisnak mondható.)
+3
Ha kis méretű betűket vagy vékony vonalvastagságú fontokat alkalmazunk, akkor ezek nyomtatott felületen akár „el is tűnhetnek”, hiszen kevés pontból állnak, kis sűrűségűek, tehát nem igényelnek sok (fekete) tintát. Vagyis ha kis méretű (pl. 6 pt) betűkből álló szöveget kell készítenünk (pl. „apróbetűs rész”) és fekete színnel nyomtatnunk, akkor törekedjünk arra, hogy az adott fontnak ne legyen túl keskeny a vonalvastagsága. Illetve ha nagyobb méretben is nyomtatnánk vékony szárú betűtípusokat, akkor kerüljük a nagyon keskeny szárú típusokat.
Bátran használjuk tehát a fekete színt, de nyomtatásra szánt anyagok esetében tartsuk szem előtt ezeket a tudnivalókat, szabályokat! : )