Bejegyzésünkben körbejárjuk a pixelgrafika és a vektorgrafika fogalmát, megnézzük, hogy mi a különbség közöttük, mikor beszélhetünk pixelgrafikus munkáról és mit tekintünk vektorgrafikának.
Kreatív alkotómunkánk során elengedhetetlen az alapfogalmak, standard szabványok és fontos szabályok ismerete. Designerként ezekkel napi szinten találkozunk és használjuk is őket. Közülük most a két legalapvetőbb fogalmat tekintjük meg.
pixelgrafika (rasztergrafika)
A pixel tulajdonképpen képpontot jelent. A pixelgrafikus (vagy más néven rasztergrafikus) képek képpontokból – apró négyzetekből – tevődnek össze. Minden egyes képkockának megvan a maga színértéke, így áll össze a kép. Pixelgrafikus képek esetén tehát objektumok helyett képpontok csoportjait szerkesztjük.
A pixelgrafikus képek hátránya, hogy adott számú képpontot tartalmaznak, ezért elveszíthetik részletgazdagságukat és széteshetnek, ha a képernyőn felnagyítjuk vagy például az ideálisnál alacsonyabb felbontásban nyomtatjuk őket, vagyis veszítenek a minőségükből, amely abban nyilvánul meg, hogy szemcsések, pixelesek, homályosak lesznek.
A pixelméretekkel tényleges, fizikailag valós méreteket adhatunk meg, mégpedig úgy, hogy pixelben (px) megadjuk az oldalak méreteit, a szélességet és a magasságot, továbbá megadjuk hozzá a felbontást is.
Nézzük meg ezt egy példán keresztül – egy A4-es méretű plakát esetén:
A standard A4-es papírméret méretei: 210 mm x 297 mm, azaz 21 cm méret széles és 29,7 cm magas.
A képek egységnyi szakaszán található pixelek számát képfelbontásnak nevezzük. Mértékegysége: ppi (pixel per
inch = pixel per hüvelyk) vagy a dpi (dots per inch = pont per hüvelyk). Utóbbi mértékegység is használható, ez a kimeneti felbontáshoz kapcsolódik – a kimeneti felbontást a nyomtató által, a nyomtatáskor a papírra rajzolt pontok száma adja meg. Egy nagyobb felbontású kép/grafika több pixelt tartalmaz, mint egy azonos méretű, de kisebb felbontású kép/grafika.
Ha például nyomtatásra készítünk egy A4-es méretű plakátot, akkor minimum 300 dpi felbontást kell beállítanunk. Ebben az esetben a 210 mm x 297 mm-es A4-es méretű papír 2480 x 3508 pixel lesz (mm „átváltva” pixel=képpont mértékegységbe), azaz a szélességében 2480 képkocka, hosszában pedig 3508 képkockából áll majd.
Azonban ha webre tervezzük a reklámanyagot A4-es méretben, akkor elegendő 72 dpi felbontás. Ekkor csak 595 x 842 pixeles lesz a kép, azaz szélességében csak 595 képkocka, hosszában pedig csak 842 képkocka lesz.
Tehát ugyanakkora valós méretnél sokkal kevesebb képkockából fog összeállni a képünk, azaz alacsonyabb lesz a minőség, de online felületekre ez még tökéletes.
pixelgrafikus fájformátumok:
• JPG/JPEG
• PNG
• TIFF
• GIF
• PSD
Pixelgrafikus képszerkesztő program például az Adobe termékcsalád népszerű tagja, a Photoshop. Bár tartalmaz vektoros elemeket, tehát akár vektoros rajzok, logók grafikák is készíthetőek vele, de nem ez az elsődleges funkciója.
Előnye, hogy mivel képpontokkal dolgozik, azok akár külön-külön vagy csoportosan is módosíthatóak, színezhetőek, éppen ezért valósághű képeket alkothatunk vele.
Hátránya a nagy fájlméret, a görbék szakaszos ábrázolása és a minőségromlás nagyítás során.
vektorgrafika
A vektorgrafika egy olyan „eljárás”, mely során geometriai rajzelemek – például pontok, egyenesek, görbék – segítségével alkotjuk meg a képeket, a grafikákat. Vektorgrafikus az a kép, amely nem képpontokból, hanem vektornak nevezett egyenesekből és görbékből áll. Általában könnyen felismerhetők a nagyon tiszta vonalvezetéseikről és kitöltéseikről.
A vektorgrafika legnagyobb előnye a pixelgrafikával szemben, hogy a vektoros grafikák bármekkorára nagyíthatók minőségromlás nélkül, illetve mivel nincs rögzített méretük, így nem foglalnak nagy helyet a tárolásuk során.
Elsősorban logók készítésénél használandó, hiszen előfordulhat, hogy akár óriásplakátra vagy például teherautó ponyvára kell nyomtatni. Ilyen hatalmas méretekben a pixelgrafikus logók teljesen szétesnének képpontokra, használhatatlanok lennének. A vektorgrafikák tehát függetlenek a felbontástól, ugyanazt az ábrát kapjuk eltérő felbontású nyomtatók és monitorok esetén is. A létrejött vektorgrafikus állományok kisebb méretűek, mint a bitképek, hiszen nem tartalmaznak minden egyes képpontról információkat.
Hátrányuk, hogy nem alkalmasak fotórealisztikus képek készítésére.
vektorgrafikus fájlformátumok:
• AI
• EPS
• CDR
Ismert Adobe vektorgrafikus program az Illustrator, amelyben vektorgrafikák készíthetők, szerkeszthetők.
# BÓNUSZ
Számos weboldalról és képügynökségtől lehet fotókat, valamint kész vektoros anyagokat letölteni.
Íme néhány ingyenes és fizetős lelőhely:
All-free-download.com
VectorStock
123rf.com
freedesignfile.hu
Adobe Stock
Depositphotos
Még több izgalmas fogalommal ismerkednél meg? Szívesen alkotnál a Photoshop és az Illustrator programban?
Tarts velünk a webdesign tanfolyamon, hamarosan kezdünk! >>>