Az AI térhódításával sokan vészjóslatokba bocsátkoztak – „inkább nem tanulok újat”, mert a mesterséges intelligencia úgyis elveszi a munkánkat… és hasonló gondolatok. Bepánikolás helyett öntsünk tiszta vizet a pohárba a MI-vel kapcsolatban!
Először is járjuk körbe a mesterséges intelligencia fogalmát!
Rövidítései:
MI = mesterséges intelligencia
AI = artificial intelligence
Mesterséges intelligenciának egy gép, egy program vagy egy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük.
A mesterségesen létrehozott objektum képes úgy viselkedni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény – gondoljunk például a számítógépes játékok karaktereire (még ha az azonos viselkedés mögött eltérő mechanizmusok húzódnak is meg).
A mesterségesen létrehozott objektum képes válaszolni a környezeti behatásokra, folyamatosan visszacsatol, nem csak érzékeli, de fel is dolgozza a környezeti ingereket, foglalkozik azzal, amit észlel, és reagál is rájuk, további viselkedését is ezekhez tudja igazítani – gondoljunk például a szimulációs robotok működésére.
A mesterségesen létrehozott objektum képes a viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni a korábbi lépései hatásainak az elemzésével és önálló munkával, azaz képes a tanulásra, a tervezésre.
A mesterséges intelligencia nem újkeletű dolog, a technológia egyes fajtái már 50 éve itt vannak körülöttünk. Azonban az elmúlt évtizedek jelentős fejlesztései, az egyre több adat és az okosodó algoritmusok miatt komoly áttörések jelentek meg ezen a területen, és napjainkban ezért kerül ennyire a figyelem középpontjába ez a „csoda”, mely eredetileg a tudományos-fantasztikus irodalom terméke, de jelenleg a számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli.
Tulajdonképpen már évek óta hadba állítjuk a mesterséges intelligenciát, az élet minden területén szembe jön velünk, használjuk. Íme néhány példa, melyek az AI-n alapulnak:
- internetes keresések – a keresőmotorok a felhasználók által megadott adatokat elemzik, tanulnak belőlük, hogy aztán az adott felhasználói keresésekre a legrelevánsabb találatokat adják
- online hirdetések – személyre szabott hirdetések jönnek velünk szembe korábbi kereséseink, vásárlásaink vagy más online tevékenységünk alapján
- gépi fordítások – a fordító szoftver is a mesterséges intelligenciára támaszkodik
- drónok, képelemző szoftverek, beszéd- és arcfelismerő rendszerek
- okosotthonok, okostelefonok, okosórák és minden egyéb „okosság”, mely az internethez csatlakozik (mint például robotporszívó)
- okosautók, okosjárművek – automata négyes metró Budapesten; veszélyes helyzetek érzékelése és kivédése, navigációs rendszerek … és majd egyszer az önvezető autók
- orvostudomány – bizonyos betegségek/fertőzések felismerése, betegségek terjedésének nyomon követése
- termelés/ipar – a gyárakban robotok dolgoznak; logisztika optimalizálása; üzemzavarok előrejelzése
- mezőgazdaság – fenntarthatóbb élelmiszerrendszer kiépítése a műtrágyázás/permetezés csökkentésével; állatok takarmányfogyasztásának mérése; öntözéshez/ültetéshez kapcsolódó rendszerek
- kiberbiztonság – az MI rendszerek a folyamatos adatfeldolgozás, a minták felismerése és a támadások visszakövetése alapján segíthetnek a kibertámadások és más kiberfenyegetések kivédésében
Napjainkban pedig még a csapból is a ChatGPT folyt, ezzel még inkább ráirányítva a „földi halandók” figyelmét a mesterséges intelligenciára.
A ChatGPT tulajdonképpen egy chatbot, mely a felhasználókkal való folyamatos kommunikáció automatizálása során értelmezőmodelleket/nyelvi modelleket használ, és ezek segítségével a bevitt információkat azonnal interaktívan kezeli. Tulajdonképpen „mindössze” annyit tesz, hogy az interneten már elérhető információkat (pl. online fórumok, közösségi média, hírek, könyvek) és folyamatosan egyre több információ válik elérhetővé) szintetizálja, összegyúrja, azaz a sok-sok „puzzle-darabból” összerakja a „nagy egészt”, ami lehet egy válasz, egy téma megmagyarázása, egy levél/cikk/esszé/webszöveg megírása, egy fotómanipuláció vagy egy illusztráció elkészítése, egy videó összeállítása, egy matematikai probléma megoldása, egy zene vagy egy dalszöveg megírása, egy kódsor legenerálása… Tehát a ChatGPT megírja a gyerek háziját, összerakja a CV-det, megírja hozzá a motivációs leveledet, de ha kell, akkor mesét ír, zenét komponál… : ) A ChatGPT alapos, részletes artikulált válaszokat ad, első személyben kommunikál, tehát nagyon emberi, a valódi intelligencia illúzióját kelti, de tudása korlátozott, önálló gondolkodásra sem képes és hiányoznak belőle az érzések.
Bár sokan üdvözölték új kisbarátjukat, a ChatGPT-t, de ezzel párhuzamosan nagyon sokan elkezdtek az állásuk miatt aggódni. Tartanak attól, hogy ha már „a valaha volt legjobb MI chatbot”-ként emlegetett „kisbarátjuk” ilyenekre képes, akkor a mesterséges intelligencia idővel elveheti a munkájukat. Tény, hogy az AI sok munkakörbe betette a lábát – gondoljunk például az automatizált ügyfélszolgálatokra –, de az ipari forradalomról is azt jósolták, hogy a sok új találmány, a technológiai újítások teljesen kiváltják az emberek munkáját – nem ez történt. Csak két szemléletes példa: a könyvelők régen kockás papíron számoltak, most pedig számítógépen, szoftverekben végeznek precíz számításokat; a grafikusok/művészek régen csak papírra tudtak rajzolni, festeni, most már a digitális térben is alkothatnak. Egyik „állás” sem szűnt meg a technikai vívmányok miatt, de sok munkafolyamat felgyorsult, kényelmesebbé vált, illetve ezek az eszközük új lehetőségeket nyitottak meg a különböző szakmákban.
A mesterséges intelligenciától is lehet félni, lehet tartani, de egyelőre túlzó lenne azt állítani, hogy elveszi a munkánkat. A legtöbb területen az AI-re kiegészítő eszközként, egy jó segédként, egy mindig kéznél lévő inasként lehet tekinteni.
Néhány példa ízelítőként, hogy még jobban értsük, lássuk ezt a szerepkört:
A hosszú ideig tartó monoton adatbevitelt az AI el tudja végezni. Az adminisztrációs munka egyébként is nagy terhet ró cégekre, vállalkozásokra – helyette a munkavállalók értékesebb (és sokkal hasznosabb, fontosabb) munkát tudnak végezni.
De egyéb, az emberi munkaerő számára igencsak időigényes feladat is delegálható, mint például szövegírás, tartalomgyártás, képi és egyéb vizuális tartalmak készítése, jogi és egyéb dokumentumok összeállítása, adatgyűjtés/elemzés. Tehát egy vállalkozás folyamataiba testre szabottan beilleszthető az AI, számos feladat kiadható neki, így jelentős költségek spórolhatók, több idő jut egyéb feladatokra és így a kapacitás is bővül.
Vagy például egy tudományos munkához, egy fejlesztéshez komplex adat- és információgyűjtésre, sok elemzésre, kutatásra, stb. van szükség – egy kutató/szakember munkája jelentősen felgyorsul, ha mindezt az AI végzi el helyette. Továbbá sok munkakörbe lehet automatizálásokat beiktatni, melyekben szintén az AI tud segíteni. Például egy webshop esetében a rendeléseket az AI is fel tudja dolgozni, így a kiszállítás is gyorsabb tud lenni – és ez jelentős előny a fogyasztók szemében.
És mi a helyzet a saját „szakterületünkön”? Valóban elveszi a webdesignerek munkáját az AI?
A mesterséges intelligencia a jelenlegi állapotában egy hasznos eszköz a webdesignerek, programozók, fejlesztők számára is. Nem leváltja őket, hanem kisegíti őket a munkájukban! : )
Egy klassz hasonlattal élve: Egy jó segédeszköz, mint egy diák a gyakorlati munkán. : )
Persze most, hogy minden nagyobb cég ráállt saját AI-t fejleszteni, látványosan fel fog gyorsulni a fejlődésük. Hamarosan biztosan lesz olyan AI is, melynek csak meg kell mondani, hogy milyen oldalt szeretnél, milyen funkciókkal és ő legenerálja neked. Elkészíti a designt a megadott színekkel, megcsinálja a HTML/CSS kódokat és akár fel is tölti a tárhelyedre.
Ez igazából már most megvalósítható, de ezekkel a „képességekkel” jelenleg maximum csak az egyszerű weboldalkészítést lehet kiváltani. Egy összetett rendszer összeállításához – ahol esetleg más oldalakkal is kell tudnia kommunikálnia az adott weboldalnak, nagy adatbázist kell kezelni a háttérben, amihez alapos tervezés kell – önmagában még nem elég az AI, csak mint hasznos segítséggel lehet kalkulálni vele.
Például egy programozó meg tud íratni a mesterséges intelligenciával egyszerűbb függvényeket, melyek egy konkrét feladatot látnak el. Ezeket gyorsan és jól megcsinálja, a programozónak pedig több ideje marad arra, hogy ezekből felépítse a teljes programot.
Vagy például webdesignerként a szövegírást az AI-ra bízhatod, így Neked több időd marad a kreatív oldalépítésre, egyedi grafikák készítésére, stb.
Tehát egy programozó, egy webdesigner számára az AI jelenleg egy hasznos társ. Egyelőre senkinek nem kell félnie attól, hogy „hamarosan nem lesz rám szükség”.
Hogy aztán 5-10 év múlva hova fejlődik a mesterséges intelligencia, az jó kérdés. De jelenleg annyira sokrétű maga a webdesigner „szakma” is, hogy az AI teljesen kiváltani még jó néhány évig biztosan nem fogja.
Az első, amit kiválthat, az valószínűleg az egyszerű, „összekattintós” weboldalak építése lesz.
Viszont!
Az AI-t is tudni kell használni, legalábbis jelenleg. El kell tudni jól mondani, hogy mit szeretnél és megértetni vele, hogy milyen eredményt vársz.
Nos, ez azért nem mindenkinek megy „kisujjból”, nem is vagyunk egyformák, nem mindenki tudja jól elmondani, hogy mit is szeretne. Így aztán nem is tud mindenki olyan produktumot generáltatni a mesterséges intelligenciával, ami tetszik is neki, megfelelő számára, ergo marad erre a feladatra a programozó/a webdesigner, aki viszont jól tudja használni az AI-t és ő megcsináltatja vele a feladat oroszlánrészét.
Ez is jól mutatja azt, hogy jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a felhasználók által használt nyelvet pontosan értsék az AI algoritmusok és a legjobb választ/megoldást adják.
Ehhez kapcsolódóan már fel is tűnt egy új „szakma”: prompt engineering
De mit is takar ez a kifejezés?
A prompt maga a parancs, az utasítás, amire az azonnali választ várjuk. Az előzőekből már tudjuk, hogy a válasz, azaz a végeredmény lehet egy szöveg, egy kép, egy hang, egy videó, egy kódsor. Minél specifikusabban, minél pontosabban, minél alaposabban és részletesebben tudjuk körbeírni a “kérésünket”, annál jobb megoldást kapunk.
Az engineering tervezést jelent.
A prompt engineering tulajdonképpen azt a tervezési folyamatot jelenti, hogy hogyan adjunk utasítást a legjobb módon a nyelvi modellnek, hogyan tudjuk úgy felépíteni az adott parancsot a mesterséges intelligencia számára, hogy az a legjobb választ adja.
Nem mindenki tudja jól elmondani, hogy mit is szeretne, így az lesz igazán jó “prompt engineer”, aki kreatív, jó a látásmódja, a vizuális képessége, amit elképzel, lát maga előtt, azt szavakkal is precízen körbe tudja írni. Minél pontosabb a prompt, annál pontosabb lesz a végeredmény is. Például egy AI-n alapuló képalkotó programnak elég csak szöveges parancsokat adni, és legenerálja az adott fotót/grafikát. Igen ám, de ha nagyon általános parancsokat adunk neki, akkor a megoldás is túl általános lesz. Ha specifikus eredményt szeretnénk, tehát minél inkább olyan legyen a fotó, mint amilyet elképzeltünk, akkor nagyon pontosan kell megadnunk, hogy mit is szeretnénk viszontlátni a képen, tehát paramétereket, jelzőket is meg kell adnunk, de akár stílusra, stilizálásra, képarányokra vonatkozóan is betáplálhatunk információkat. Végeredményként általában több verziót is kapunk, és egy adott verziót kiválasztva akár annak további változatait is legenerálhatjuk, további promptok betáplálásával.
Például az Adobe-nak is van saját képgenerátora, a “Firefly”. A működését itt tekintheted meg >>>
Az AI-nak tehát jól kell tudni feltenni a kérdésünket, pontosan kell körbeírni a kérésünket.
Napjainkban technológiai forradalom zajlik, melyben egymás után jelennek meg az AI alapú megoldások. A mesterséges intelligencia (ha akarjuk, ha nem) beszivárog a munka világába, nem tudjuk kikerülni. A legjobb, amit tehetünk, az az, hogy megtanuljuk okosan használni, képbe kerülni vele, hogy bármi is lesz a jövőben, az ember tudjon rá készülni, és ne akkor kezdje el megismerni, amikor már késő, amikor esetleg már nem segítség, hanem problémákat okozhat…
Nemcsak a weboldalkészítés területén kell összebarátkoznunk az AI-val, hanem tulajdonképpen minden olyan munkakörben, amihez valamiféle számítógépes ismeretre van szükség. Igazából meg kell tanulni jó “prompt engineer”-nek lenni, mert első körben rájuk lesz szükség.
(És ha már úgymond félszavakból is ért az AI, akkor rájuk sem lesz szükség és valóban boldog boldogtalan tudni fog kérni az AI-tól bármit. De ez legalább még 10-15 év.)
A mesterséges intelligencia nagy valószínűséggel új szakmákat is fog teremteni (lsd. “prompt engineer”), a különböző AI eszközöknek köszönhetően pedig még több izgalmas lehetőség bukkan fel – már csak ezért is érdemes képben lenni velük kapcsolatban és tanulni a használatukat, együtt fejlődni velük. A versenyképességedet már az határozza meg, hogy a folyamatosan fejlődő AI eszközöket be tudod-e építeni a mindennapi munkádba annak érdekében, hogy gyorsabb és eredményesebb legyél.
A jövő munkaerőpiaca is megváltozik, a munkaadók már nem a szakképesítést nézik, hanem olyan munkaerőt keresnek, akinek kiemelkedő a kommunikációs készsége, a kreativitása, rugalmas, tettre kész, együttműködő, nyitott az új ismeretek megszerzésére, empatikus, felelősségteljes, munkavállaló helyett partnerként segíti a cég munkáját. Az ún. “soft skillek” tehát felértékelődnek, minden más delegálható és betanítható a “gépeknek”. A gépek ezekre “skillekre” nem képesek, nem helyettesíthetnek minket, viszont az emberi munkában rejlő lehetőségeket megsokszorozzák (pl. egy programozó meg tud íratni a mesterséges intelligenciával egyszerűbb függvényeket, melyek egy konkrét feladatot látnak el, így a programozónak pedig több ideje marad arra, hogy ezekből felépítse a teljes programot; webdesignerként a szövegírást az AI-ra bízhatod, így Neked több időd marad a kreatív oldalépítésre, egyedi grafikák készítésére, stb.)
A mesterséges intelligencia forradalmának korát éljük, csak annyit tehetünk ellene, hogy megtanuljuk és előnyünkre használjuk.
