Design munkákkal kapcsolatos blogbejegyzéseinkben a jó tanácsok mellé mindig igyekszünk pozitív példákat, kreatív megoldásokat, hasznos illusztrációkat is felsorakoztatni. Nos, ezúttal egy rossz példát szeretnénk bemutatni, mely a logótervezéshez kapcsolódik.
Nemcsak a jó példákon keresztül, hanem egy-egy rossz példán keresztül is jól kirajzolódik az, hogy milyen szabályokat/tudnivalókat nem tartott be az alkotó, és bizony ezekből a rossz példákból is nagyon (nagyon) sokat lehet tanulni. Jó példát sokat találni, de időnként akad egy-két “gyöngyszem” is, mely sokak számára okulásul szolgálhat, avagy milyen munkát ne adjunk ki a kezünkből. : )
A kérdéses logót Facebook oldalunkon is posztoltuk, és csak annyi kérdést tettünk fel a követőinknek, hogy „Mit szóltok ehhez a logóhoz?”. Nagyon sok jó észrevétel, helyes meglátás érkezett a logóval kapcsolatban – nem is számítottunk rá, hogy ennyi embert megmozgat ez a logó! Ennek igazán örültünk, hiszen ez is azt mutatja, hogy tényleg van mit írni erről a logóról. : )
Mindjárt az elején „le is lőjük a poént”: szépségversenyre felkészítő tanfolyam, előadás-sorozat logója, melyben az „iskola” vezetőjének, arcának a vezetékneve, „Kulcsár” szerepel (ékezet nélkül) az „education” angol szó alatt.
A többség nem tudta, hogy milyen vállalkozás logójáról van szó, 10-ből legalább 9 ember még nem találkozott vele. Őket teljesen félrevezette a logó, a legtöbben jogi iskolára tippeltek, ugyanakkor megkérdőjeleződött bennük a rózsaszín szín használata a logóban, stb. Ezek a visszajelzések is azt tükrözik, hogy tényleg rossz logóról van szó.
Most alaposan is szemügyre vesszük ezt a logót! : )
Témától függetlenül a logó legrosszabb eleme mindenképpen a betűtípus, hiszen mindkét sor nagyon rosszul olvasható, nehezen értelmezhető, kis méretben vagy akár távolról nézve egyaránt.
Az EDUCATION szóban az E, továbbá a C és az A, valamint ezek kapcsolata kérdőjeleződik meg leginkább. A KULCSÁR szóban a CSA összetétel igen problémás, nem beszélve az Á betű hiányzó ékezetéről (eltekintve az „angolos” írásmódtól). Utóbbi betűösszetétel azért is ilyen problémás, mert a C az első sorban nem teljesen úgy néz ki mint a második sorban, az A betűt még csak-csak felismerjük az első sorban található alapján (feltéve, ha abban már sikerült rájönnünk), de az S betű hol marad?
Ha már tudjuk, hogy milyen vállalkozás logójáról van szó, akkor valószínűleg más stílusú betűtípust választanánk. A jelenlegi jobban passzolna egy éjszakai klubhoz, szórakozóhelyhez, nemde? : ) A szépségipar területén vagyunk, abszolút női témáról van szó, ehhez a logóhoz jobban illene egy csajos, kézírásos (jól olvasható!) betűtípus.
És ha már tudjuk, hogy milyen vállalkozás logójáról van szó, akkor joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mit keres egy egyetemhez, felsőoktatáshoz kapcsolódó ikon a logóban. Természetesen a talárkalap általánosságban magát az oktatást jelképezi, azonban valljuk be: egy szépségversenyre felkészítő tanfolyam nem egy felsőoktatási képzés, a lányok nem vaskos tankönyvekből sajátítják el a színpadra lépés és a „kamera előtt pózolás” mesterfogásait. : )
A másik kérdőjeles elem a paragrafus jel. Ha nem jogi iskoláról van szó, akkor mit keres a logóban? Vagy nem is paragrafus jel? Akkor mi? : ) Bármilyen logóról is van szó, egyébként is erőltetett ennek a jelnek a többszörös alkalmazása. A logóban háromszor is feltűnik ez a gémkapocsra hajazó forma: az EDUCATION és a KULCSAR szóban is meg-megjelenik valami hasonló motívum, de pontosan mégsem ugyanaz.
Ennyi, nem a témához kapcsolódó ikon már tényleg sok(k). Egy szépségversenyhez kapcsolódó logóban miért nem lehet például színpadot, női alakot, sminkcuccokat, ruhákat alkalmazni – tesszük fel a költői kérdést –, ha már ragaszkodunk az ikonokhoz. Egyébként egy megfelelő betűtípusból és egy mini, jelképes ikonból, de akár egy lazán meghúzott, a betűkhöz kapcsolódó vonalból/ívből is felépülhetne az egyszerű, letisztult logó – a mai trendeket követve.
Ha viszont nem tudjuk, hogy milyen vállalkozás logójáról van szó, csak a jellegzetes ikonokból azt sejtjük, hogy ez egy joggal foglalkozó cég vagy iskola, akkor erősen megkérdőjeleződik ennek a nőies, halovány rózsaszín színnek az alkalmazása. A jog egy komoly szakterület, előbb választanánk hozzá fekete/szürke vagy sötétkék színt, ugye? : )
És ha már tisztában vagyunk a logó hátterével, akkor láthatjuk, hogy a talársapka ikon félrevezető és a paragrafus jel használata sem indokolt. Túl sok elemből és túl sok „kreatív csavarból” épül fel az egész logó, melynek gyakorlati alkalmazása (kis méretben, nyomtatásban, stb) is problémás lehet a színe és az elrendezése miatt.
Ti is ilyen logót terveznétek egy szépségversenyre felkészítő tanfolyam számára? : )
Remélem ezt a logót csak te csináltad példaként, ugye? Vagy ezt valódi grafikus csinálta? Mert akkor rögvest dobok egy hátast!
Egy olyan grafikus, aki cégeknek, intézményeknek kell hogy készítsen logót, az legyen már maximalista, és professzionális! Ha ezt egy munkában álló grafikus csinálta, akkor remélem hogy nem kért érte pénzt!
Egyébként nagyon örülök hogy megtaláltam ezt a Web Design suli weboldalt. Így legalább normálisan, sűrűbben tudom tanulgatni a hobbimat. 😉
Kedves Dominik!
Ez egy valódi logó, nem a példa kedvéért készített fiktív logó.
Örülök, hogy hasznosnak találod a blogunkat! 🙂
Üdv,
Bianka – oktató