Újabb könyvajánlóval készültünk Neked – mert mi imádjuk a könyveket és hiszünk bennük! Egy-egy kiadványt hoztunk a branding, a tipográfia és a UI design világából.
Joggal merülhet fel benned a kérdés, kedves Olvasó, hogy a mai világunkban egyáltalán van-e létjogosultsága a könyveknek? – amikor minden „fent van a neten”, online tanulunk, e-oktatótermi rendszerekből szippantjuk a tudást magunkba, minden rohamosan fejlődik, változik.
Hogy mi miért is „ragaszkodunk” a könyvekhez itt, a WebdesignSuliban?
- a könyvek még a mai rohanó világban is időtálló tudásforrások
- meglévő tudásunk kibővítésére és új ismeretek szerzésére egyaránt alkalmasak
- időnként jólesik kiszakadni a „monitorbámulásból”, és egy kényelmes kanapén ülve kezünkbe vehetjük a papírillattal körbelengett könyvet (digitális „detoxba” vonulunk)
- maga az olvasás kreatív énidőnek, kikapcsolódásnak is remek, és akár szó szerint pihentető is lehet, hiszen olvasás közben teljesen kizárhatjuk a külvilágot, mentesíthetjük magunkat mindenféle zavaró, stresszt, szorongást okozó hatástól
- a könyvek keretet, rendszert adnak a tanulásnak, mások évek alatt összegyűjtött tapasztalatait néhány óra/nap alatt elolvashatjuk, feldolgozhatjuk (míg a „neten minden fent van”, de mégis hol az eleje, hol a vége, hol álljunk neki az információgyűjtésnek, tanulásnak?)
- ha vizuális típusok vagyunk, akkor jobban rögzülnek az információk, ha leírva/ábrázolva látjuk őket
- ha szeretünk jegyzetelni, vázlatokat készíteni, színes szövegkiemelőket használni a fontos információk kiemelésére, akkor egy könyvben ezekre is van lehetőségünk
- továbbá az olvasás fejleszti az íráskészséget, a memóriát és a koncentrációs készséget, bővíti a szókincset, segíti a kreativitás fejlesztését
Az elmúlt 10 évben 5x írtuk át kompletten a webdesign tanfolyam tananyagát és hozzá 5x adtunk ki vadiúj, nyomtatott tankönyvet. Hallgatóink imádják!
A saját szerkesztésű, 274 oldalas tankönyvünkön kívül a Webdesign Tanfolyamon is nagyon sok (szak)könyvet ajánlunk hallgatóink figyelmébe, melyek jól jöhetnek az adott téma/lecke kiegészítéseként, ha jobban elmélyednének az adott területen, tovább bővítenék tudásukat, vagy ha csak egy kis énidőként szívesen vennének a kezükbe hasznos olvasmányokat.
„Sokkal szívesebben tanulok a könyvből, mert szeretem a “hagyományos” dolgokat, ráadásul ez a könyv gyönyörű, imádom kézbe venni, lapozgatni. Egyetlen gondom vele, hogy hamarosan a végére érek. : )”
Wéberné Simon Csilla, hallgatónk
„Köszönöm szépen ezt a fantasztikusan összeszedett tananyagot, a tankönyv és az ajánlott irodalom is nagyon sokat segített.”
Pétervári Vanda, hallgatónk
„Már eleve lenyűgözött a szép színes, illatos tankönyv, az, hogy tényleg sallangmentes, lényegre törő leírások vannak a tananyagban, ahol minden egymásra épül! Követhető, szuper tematika!”
Molnár Mariann, hallgatónk
„Volt nap, hogy olyan izgalmas részek voltak a tanfolyam során, hogy minden adandó pillanatomban a könyvet bújtam. Mindent összevetve, már tudom, hogy valóban létezik az izgalmas és élvezetes tanulás!”
Zsédely-Pukancsik Zsuzsanna, hallgatónk
„Nagyon jól összeállított gyakorlatias kézikönyvet kaptunk, számomra a pendrive-on elérhető anyag kimondottan jó megoldás volt utazásaim közepette. : )”
Fazakas Zsuzsanna, hallgatónk
„Az ajánlott szakkönyveket is tanulmányozom a tananyag mellett. Őrületes sok a tanulnivaló! Pár hónappal ezelőtt még nem gondoltam, hogy ennyire komoly tudásanyag van egy-egy reklámplakát, szórólap mögött. Nagyon hálás vagyok nektek, mert segítségetekkel kinyílt a világnak egy másik, színesebb oldala előttem és ezt nagyon csípem! :-)”
Faragó Karolina, hallgatónk
Ebben a könyvajánlónkban Serfőző Péter könyveit vesszük górcső alá.
Serfőző Péter brandstratéga, tipográfus, a hazai tervezőgrafika meghatározó szereplője, a brandguide alapítója, a zwoelf digital tulajdonosa és Design Directora.
Péter egy korábbi könyvét volt szerencsénk már egy másik könyvajánlónkban bemutatni, de most részletesebben is kitérünk rá:
Branding és vizuális válasz – Hogyan lesz a brandből arculat?
made by zwoelf Kft., 2020
Ez a hiánypótló 156 oldalas kötet főleg vizuális fókusszal bontja ki a témát, így a vizuálisan érzékeny, fejlődni vágyó grafikusoknak, marketingeseknek, tanácsadóknak vagy éppen arculatterveztetés előtt álló megbízóknak ad lehetőséget a tanulásra, fejlődésre.
Kezdésként betekintést nyerhetünk az ún. brand sprint-be, annak klasszikus feladatsorába, amely alapvetően a branding alapkérdéseinek rögzítését szolgálja.
A branding folyamata egy spirálként is felfogható, hiszen a branding is egy mag köré épül, majd organikusan fejlődik és bontakozik ki. A spirál magja, belső rétegei a brand mélyebb alapjait, magját tartalmazzák, majd ahogy haladunk kifelé a rétegeken, egyre inkább a brand megjelenési formái felé tolódik a hangsúly. A brandspirál szakaszaival és lépéseivel is megismerkedhetünk.
Ezt követően a könyv szerzője magára a vizuális tervezésre tér ki, kiemelve, hogy ha arculatot tervezünk, akkor minden vizuális elem mögött legyen koncepció. Ha van koncepció, akkor tudjuk, hogy mi a célunk, mit akarunk kifejezni, ehhez meg tudjuk keresni a megfelelő grafikai eszközöket és építőelemeket. Ha tisztában vagyunk az építőelemek üzeneteivel, akkor könnyebb dolgunk lesz.
A színek, a betűk, a formák kiválasztása, azok használata mindig tudatos, hiszen minden mögött üzenet, jelentés van. A sok apró vizuális nüansz összeadódik, és tudat alatt mindenkire hatnak.
A következő részben az arculattervezés folyamatát vesszük végig, a briefingtől kezdve a prezentáción át az arculati kézikönyvig (styleguide).
De a digitális brandingbe is belekóstolhatunk, sorra vesszük az egyes brandelemeket (pl. weboldal, applikáció, kisarculati elemek, mint pl. e-mail aláírás, prezentációs sablon, továbbá közösségi posztsablonok, valamint online hirdetési kreatívok) – szemléletes példákon és illusztrációkon/sablonokon keresztül.
Végül „hasznos és praktikus” megjelöléssel segédleteket kapunk.
A tipográfia területén evezünk tovább:
Serfőző Péter: Tipográfia – A vizuális kommunikáció alapja (branding-UI design-print)
brandguide universe Kft., 2021
Kevés a tipográfiai témájú magyar nyelvű szakirodalom, a tipográfia mai kihívásaival kapcsolatban pedig nem íródott behatóan magyar nyelvű könyv, tehát igazán hiánypótló munka. A könyv kezdőknek is hasznos lesz, de igazán azoknak fog sokat segíteni, akik már az alapokat elsajátították és szeretnék a tudásukat egy következő, profibb szintre emelni: grafikusok, designerek, tanulók számára egyaránt, akik nap mint nap foglalkoznak tipográfiával és szeretnének fejlődni.
A vizuális alapokba (tipográfia fogalma, hogyan olvasunk, a tipográfia építőelemei, jellemzőik, tipográfiai piramis és leltár) való betekintés után a könyv három szemszögből tekint a tipográfiára: először klasszikus tipográfia szemlélettel, majd digitális, és végül branding aspektusból, mindez beszédes illusztrációkkal, példákkal megfűszerezve.
A “Klasszikus tipográfia” fejezetben áttekintjük a betűk mibenlétét, a szó, a sor, a bekezdés és a layout (oldalterv) szerepét, ezzel felépítjük a teljes tipográfiai piramist. Ezt követően megnézzük, hogy létezik-e tökéletes arányokkal megáldott bekezdés? Eláruljuk, hogy igen, méghozzá ezt egy szabályos háromszög reprezentálja. Az a titok, hogy a betűméret és a sortávolság jó egyensúlyban legyen egymással. Sorra vesszük a vizuális hierarchia kialakításához rendelkezésünkre álló grafikai eszközöket, majd feltárunk egy láthatatlan építőelemet, a layoutok mögött működő gridrendszert (vonalak és rácsok), mely rendet visz a terekbe, összetartja, vagy éppen ellenkezőleg, tudatosan széttartja a designelemeket. Érdekességként látványos példákon keresztül megvizsgáljuk a tipográfiai szemfényvesztéseket, mert minden részletnek jelentősége van, minden kis rész befolyásolja a nagy, egész képet, avagy jobb, ha a szemünknek hiszünk, és nem a vonalzónak. Végül, de nem utolsósorban kitérünk a „mindenkit” foglalkoztató kérdésre: a betűválasztásra. Hogyan válasszunk a több millió elérhető betűtípusból esztétikai és technikai szempontok szerint – csekklista is mellékelve.
A “Digitális tipográfia” fejezet arra világít rá, hogy míg a megelőző évszázadokban a tipográfia elsődleges platformja a (statikus) papír volt, addig a digitális kijelzők, érintőképernyők robbanás-szerű terjedésével a tipográfia a papírhangsúlyosról áttért a pixelhangsúlyosra, a tartalmaknak, a vizuális arculatoknak és a tipográfiának is alkalmazkodni kell a digitális felületekhez, reagálnia kell a mindig változó méretekre és elvárásokra. Áttekintjük a felhasználói felületekre tervezett tipográfia jellemzőit, sajátosságait, majd a betűtípusokat mint programozható, rugalmasan változtatható, paraméterezhető szoftverekként közelítjük meg.
A “Branding tipográfia” fejezet a tipográfiának a vizuális arculatban betöltött szerepe köré szerveződik. Ebben a részben olvashatunk arról, hogy a legnagyobb márkák minimális tipográfiát használnak, és mégis mindenki érti, felismeri, hogy miről van szó (gondoljunk a McDonald’s tábláira, az Audi négy karikájára, az Apple logó almájára, a Coca-Cola hullámára). A brandek fejlődésének természetesen velejárója, hogy nemcsak az embléma, a képi ábrázolás egyszerűsödik, hanem a tipográfia, a felirat is tömörödik, adott esetben eltűnik. Több ismert márka (pl. BBC, Lufthansa, Netflix, IKEA) sajátos betűhasználatát is megtekinthetjük, izgalmas sztorik társaságban, de több példát láthatunk olyan brandekre, melyek erőteljesen a tipográfiára épülnek, a betűk válnak a vizuális jel alapjává (logótípiák). A tudatos tipográfiai tervezés lehetőség a tervezők számára, hiszen a tipográfia lehetőséget ad a sorok között újabb üzenet „elhelyezésére”.
A könyv zárásaként, mintegy „útravalóként”, „kis színest” kapunk – hasznos tanácsokkal, praktikus ötletekkel.
Végül fejest ugrunk a UI-designba is!
Serfőző Péter: User Interface Design – UI design & digitális tervezés
brandguide universe Kft., 2022
5 magával ragadó fejezet, látványos példákkal. Tényleg csak röviden, lényegre törően foglaljuk össze egy-egy rész tartalmát, mert igazán beszédes hívószavakkal, rövid meghatározásokkal körbeírhatjuk az adott témát, területet.
A kiadvány mottója: bár rohamosan változó, fejlődő területről van szó, de a UI-design nem vagy csak lassan elavuló univerzális alapelveinek összegyűjtése biztos alapot ad a digitális tervezéshez.
Kiknek ajánlott a könyv?
- Elsősorban a designereknek, akik nap mint nap meg kell, hogy birkózzanak a digitális kor hozta elvárásokkal, akik weboldalakat, applikációt, digitális felületeket terveznek.
- A fejlesztőknek sem árt kicsit ismerniük a design alapjait.
- Nincs startup vagy vállalkozás weboldal nélkül. Ez a könyv többek között segít abban, hogy könnyebb legyen a kommunikáció a designerekkel.
- A könyv kezdőknek is hasznos lesz, de igazán azoknak fog sokat segíteni, akik már az alapokat elsajátították és szeretnék a tudásukat egy következő, profibb szintre emelni.
#1
Az örök dilemma: UX vs. UI, a UX és UI design fogalma, a UX és a UI designer közötti különbség. Ki lehet UI-designer, mivel foglalkozik valójában egy UI-designer, kiből lesz UI-designer, hol tanul, mit kell tudnia? A UI-design 5 alapeleme, avagy alaptudás UI-designereknek. Digitális vs. klasszikus tervezés – nincs is akkora különbség, mint gondolnád –, gondolkodj interakcióban, gondolkodj mozgásban! Hogyan épül fel egy UI-projekt? – „ahány ház, annyi szokás”, de a fő lépések összefoglalhatók és sorba rendezhetők.
#2
Mivel foglalkozik és hová tart a UI-design? A UI-design korszakai: a (h)őskortól kezdve a középkoron át az újkorig, UI-trendek árnyékában. Miért fontos a UI-design? – „A dizájn nem az, ahogy valami kinéz vagy amilyen érzést kelt. A dizájn az, ahogyan működik.” – Steve Jobs szavait idézzük. UI-elemek A-tól Z-ig. A hatékony UI layout kialakításának szempontjai. UI-design összetartó erők tárháza. Tervezés szkennelésre és mobilra.
#3
UI-designerként digitális arculattervezők is vagyunk: felöltöztetjük a drótvázakat, kialakítjuk a vizuális nyelvet, meghatározzuk a felhasználói felületek „look and feel”-jét. Klasszikus és digitális arculati elemek könyvtára. Brand sprint, avagy keret a közös tervezési folyamathoz. Minden, amit a jó moodboardról tudni kell.
#4
UI alapelemek tudástára – betűk, színek, ikonok, gombok, űrlapok. A vizuális utalások, a vizuális mankók szerepe a felhasználói felületeken. UI design system, azaz a tervezőrendszerek kerülnek porondra, hiszen a kreatív és hatékony alkotás alapja a rendszer. De mi is az a design system? Kinek és miért jó? 4 kiemelkedő és 1 feltörekvő példa design systemre. Ráadásként animációk és transzformációk, melyek akkor adják a legtöbbet a felhasználói élményhez, ha láthatatlanul teszik a dolgukat.
#5
Az utolsó hasznos fejezet már hagyomány a „brandguide” könyveknél. A fejezet a zwistem UI kitet mutatja be, majd egy hasznos UI szótárral zárul a könyv.
