Az embereknek általában reggel 8-tól délután 4-ig, illetve 9 órától délután 5/6-ig tart a munkaidejük, ehhez igazodik mindennapi rutinjuk is. Sok művésznek, írónak, tudósnak, kreatív munkát végzőnek azonban nem ez a szokásos munkaideje, teljesen máshogy alakul az időbeosztásuk és a napi munkavégzésük. Szabadúszó webdesignerként, önálló vállalkozóként vagy akár mellékállásban kreatív munkák alkotójaként mi sem vagyunk a megszokott munkaidőhöz kötve, érdemes nekünk is kialakítanunk a napi rutinjainkat, „rituáléinkat”, szokásainkat, hogy ezekkel is hozzájáruljunk kreativitásunk fokozásához.
Nézzük, hogyan csinálták A nagyok!
# Kelj fel korán!
(Tudjuk, szörnyen hangzik, de hatásos.)
A köztudatban jól ismert az az elképzelés, hogy a művészek éjszakai baglyok, éjszakába nyúlóan görnyednek például az írógép vagy a vászon felett. Nos, az esetek többségében ennek a vélekedésnek éppen az ellenkezője igaz: a legnagyobb alkotók a madarakkal együtt keltek és már hajnalban munkához láttak. Például a francia író, Voltaire hajnali 4-kor kelt, és azonnal írni kezdett, de Kant sem volt rest korán kelni, 5 órakor teával és pipázással, majd egy kis filozofikus írással indítani a napot, mielőtt reggeli előadásait megtartotta az egyetemen.
Kutatások bizonyítják, hogy az álmosság segíti a kreatív elmét, és ha nem a szervezetünk számára megszokott időben kell magunkat munkára bírni, akkor a problémamegoldó képességünk is jobb.
Érdemes kipróbálni tehát a hajnali (például 5 órai) kelést. Azonban fontos, hogy egyből lássunk munkához, ne tereljük el a figyelmünket mással, például zuhanyzással, e-mailek olvasásával, Facebookozással. : ) Továbbá fontos, hogy a korai kelés miatt ne akarjunk túl korán lefeküdni, hagyjuk, hogy elálmosodjunk, és csak ezután menjünk aludni. Mindezt ismételjük meg napokon keresztül! Először nehéz lesz, de idővel a szervezetünk belső órája „beállítja magának” a korai kelést, és könnyebben tudunk felkelni hajnalban. Ez a rutin igazán hasznos lehet, ha egy határidős, több napot/hetet igénybe vevő feladatot, projektet kell megvalósítanunk.
# Tartsunk szünetet!
Sokszor élünk azzal a kifogással, hogy sok a dolgunk, nem érünk rá szünetet tartani. Pedig érdemes lenne! Hagyjuk ott egy-két órára az asztalunkat, a laptopunk képernyőjét! Már azzal, hogy felállunk, sok vér áramlik az agyunkba, mozogjunk, sétáljunk, levegőzzünk egyet! A lényeg, hogy ne koncentráljunk az adott munkánkra, gondolatok és zavaró tényezők nélkül hagyjuk kitisztulni az elménket. Ezek mind kreativitásunk és koncentrációs képességünk javulását fogják segíteni a ránk váró feladatok során. Beethoven például minden este legalább kétórás sétákat tett, és mindig vitt magával ceruzát és papírt, mert ezek a séták mindig megihlették, inspirálták. : )
# Ne fárasszuk magunkat feleslegesen!
A jól bevált rutinoknak, szokásoknak kiemelkedő szerep jut a hatékony munkavégzésben, fontos döntések meghozatalában. Rutinból könnyebben hozzuk meg a kevésbé jelentős döntéseket, míg a fontos döntések meghozatalára több energiát fektetünk. Sokan például minimálisra szűkítik a jelentéktelenebb döntéseket (például mit vegyek fel reggel? mit egyek?), hogy kitisztult elmével jobb, kiemelkedőbb döntéseket tudjanak hozni.
Utóbbira kiváló példa: Einstein, Steve Jobs, Obama és Mark Zuckerberg. Mi a közös bennük? A „dress-kódjuk”. : ) Mindegyikük jellegzetes ruhát hordott/hord (Einstein – szürke öltöny, Steve Jobs – fekete garbó és farmer, Obama – kék öltöny, Zuckerberg – szürke póló/kapucnis melegítő és farmer) minden egyes nap. Azért állítottak össze maguknak ilyen egyszerű ruhatárat, hogy reggelente ne azon kelljen gondolkozniuk, hogy mit vegyenek fel, ne fárasszák magukat feleslegesen ezzel a döntéssel, hanem a nap folyamán ennél sokkal fontosabb döntéseket tudjanak meghozni.
Nos, az ilyen apró-cseprő, jelentéktelen döntések miatt mentálisan kimerülünk, eljutunk a döntési fáradtság állapotába (valós pszichológiai állapot), és ezért leszünk kevésbé hatékonyak a munkában. Érdemes tehát ezeket nekünk is minimalizálni, és így agyunk több időt és energiát tud fordítani a kreatív, alkotó munkákra.
# Pihentessük elménket!
Jellemző, hogy egy tízperces feladat fölött órákig tudunk ülni, illetve kész van a munka, de még ülünk rajta vagy két órát. A történelem legnagyobb kreatív elméi sem töltötték a legtöbb időt alkotásaikkal, munkáikkal, idejük nagy részében mással foglalkoztak.
Ha napi 8-10 órában kreatív munkát végzünk, agyunknak szüksége van a pihenésre, a felfrissülésre. A hobbinkkal való foglalatoskodás, családunkkal, barátainkkal való együttlét is már pihentető agyunk számára, melyek mind-mind hozzájárulnak a tisztább gondolkodáshoz és kreatív képességeink fejlesztéséhez.
# Alakítsunk ki ideális munkakörnyezetet!
A kreatív emberek képesek bárhol dolgozni, amikor és ahol csak lehet. Az angol író, Dickens például amikor csak tehette, papírral és tollal a kezében levonult a helyi kávéházba, és sokkal jobb műveket írt, mint amikor csendben és nyugalomban, otthon alkotott. Egy kutatás kimutatta, hogy a mérsékeltebb háttérzaj a gondolkodásunkat magasabb, elvontabb szintre emeli, amely fokozza a kreativitásunkat.
Már biztos Nektek is van arról tapasztalatotok, hogy hol és hogyan tudtuk hatékonyan dolgozni, kreatívkodni. Ha még nem rendeztetek be magatoknak például „home office-t”, korábbi bejegyzésünkben már adtunk hozzá egy kis segítséget.
Nem egyik napról a másikra következik be a csoda, de apró kis lépésekkel, kisebb-nagyobb változtatásokkal kialakíthatjuk a napi rutinjainkat, „rituáléinkat”, szokásainkat, hogy ezekkel is hozzájáruljunk a hatékonyabb munkavégzéshez, kreativitásunk fokozásához.
És mi a közös a történelem legnagyobb kreatív elméiben: a kitartás.
Rutinok, szokások ide vagy oda, ezt tartsuk mi is szem előtt! : )
A bejegyzés Andrew Tate, szabadúszó író és ideggyógyász írása alapján született. Kutatásai során és munkáiban az agy működése és a tanulás közötti összefüggéseket vizsgálja, elemzi.