Érvek, ellenérvek, előnyök, hátrányok mentén körbejárjuk, hogy elegendő-e, ha vállalkozásunknak csak közösségi oldala van, vagy emellett mindenképpen szükség van saját weboldalra is?
Az emberek jelentős többsége (ma már szinte korosztálytól függetlenül) az interneten böngészve keres információt, vásárol termékeket, vesz igénybe szolgáltatásokat, vagy éppen tagja közösségi hálózatoknak, de sokszor a tanulás (pl. online tanfolyamok, e-learning rendszerek) és az élményszerzés (pl. játékok, filmnézés, galériák böngészése, virtuális helyszínbejárások) is online platformokon történik.
„Aki nincs fent a neten, az nem is létezik – tarthatja a mondás.” Ennek bizony egyre nagyobb létjogosultsága lesz. Azok a vállalkozások és szakemberek, akik el akarják érni, meg akarják szólítani a célcsoportjukat, azoknak jelen kell lenniük az online platformokon, hiszen a célközönség is ezeken található meg. Mindig ott kell kommunikálni, ahol a célcsoport jelen van, az egyes felületek között pedig szükség szerint lehet “terelgetni” őket.
A legtöbb esetben egy vállalkozás online megjelenése a közösségi oldal létrehozásáig jut el, mivel úgy gondolják, hogy nem éri meg befektetni egy weboldalba, hiszen a közösségi média felületeken is ugyanúgy elérhetik a célközönségüket.
Tény, hogy nem minden vállalkozásnak van szüksége saját honlapra. Értjük ez alatt, hogy például a helyi kisbolt esetében nem probléma, ha nem rendelkezik weboldallal, hiszen az ő célcsoportja a helyben, az adott településen élő emberek, akik nagy részét “ismeretség alapján”, akár a közösségi oldalakon meg tud szólítani, meg tudja velük osztani az aktualitásokat. De például egy (kezdő/kisebb célcsoportot kiszolgáló) cukrásznak sem kell feltétlenül weboldalba invesztálnia, közösségi oldalakon is be tudja mutatni a termékkínálatát, a referenciáit. Nyilván nem vérprofi, ha Facebook üzenetben fogadja a megrendeléseket, de valahol/valahogyan el kell indulni. Ha már nagyobb célcsoportot szolgál ki, bővül a szolgáltatáspalettája (pl. workshopokat is tart), akkor azonban már érdemes honlapot is üzemeltetnie.
Azonban például ha (a saját „területünkön” maradva) webdesigner vállalkozásunk van, elengedhetetlen, hogy cégünk rendelkezzen saját honlappal. Minden bizonnyal nem csak a helyi vállalkozásokat szeretnénk megcélozni szolgáltatásainkkal, ezért létfontosságú, hogy saját weboldala legyen a vállalkozásunknak. Arról nem is beszélve, hogy milyen webes szakember az, akinek nincs saját weboldala, mely egyben az egyik referenciája is? Egy webdesigner szakember honlapja nem más, mint az online cégtáblája, az online irodája, az online névjegykártyája egyben. Attól, aki ebben a kreatív szakmában dolgozik, eleve többet várnak el. Ezért nagyon ügyelj rá, hogy a saját portá(lo)don minden rendben legyen. A weboldalad lesz a fő kereseti forrásod. Ide érkeznek a leendő megrendelőid, és ez alapján döntenek melletted vagy lapoznak tovább.
Bármelyik felületben is gondolkodunk, a leglényegesebb, hogy konkrét elképzeléseink legyenek azzal kapcsolatban, hogy mire szeretnénk használni az adott platformot, kik is pontosan a célközönségünk, hogyan szeretnénk őket megszólítani, mit és hogyan szeretnénk nekik eladni, mi az ő problémájuk és miben tudunk a segítségükre lenni – erre kell felfűzni az egész kommunikációt.
Vegyünk is sorra, hogy milyen előnyök szólnak a weboldal, illetve a közösségi oldalak mellett, és milyen esetleges hátrányokkal érdemes számolni!
# Ügyfélszerzés, információgyűjtés
A saját honlap a leghatékonyabb „marketingeszköz” a vásárlók, felhasználók bevonzására. Ennek oka, hogy a weboldalon alaposan megismerkedhetnek az általunk kínált termékekkel/termékkategóriákkal, szolgáltatásokkal, azok előnyeivel, továbbá számukra is hasznos ügyfélvélemények, visszajelzések, tapasztalatok között böngészhetnek, amelyek nagyon fontosak a hitelesség és a bizalom megteremtése érdekében. Persze ehhez az is kell, hogy eljussanak a weboldalra – ez többek között hirdetések, keresőoptimalizálás, ajánlások, adott esetben közösségi posztok hozománya.
Míg a weboldalon egy helyen, jól átlátható formában kapnak választ minden felmerülő kérdésükre, addig a social mediában csak egy-egy poszt formájában szerezhetnek információkat az adott vállalkozásról, márkáról, termékről, szolgáltatásról, a velük kapcsolatos tapasztalatokról, véleményekről, és minden bizonnyal nem fognak a „végtelenségig” keresni a posztok között (feltehetőleg aktív vagy a közösségi média felületeiden, ezért rengeteg poszt között kellene keresgélniük), és megkeresni a válaszokat a felmerülő kérdéseikre, az “információhalomból” kikeresni a számukra releváns információkat. Tehát a honlap lényegében egyfajta „keretet” is ad a tartalmainknak, míg a közösségi oldalakon általában csak egy hosszú hírfolyamon böngészve találkozhatnak az érdeklődők a különféle információkkal. A felhasználók általában szeretik a rendszert, a rendszerezettséget, a jól és gyorsan áttekinthető oldalakat, nem szeretnek hosszú percekig keresni egy adott tartalmat, ezért a weboldalon való információszerzés előnyösebb számukra a közösségi oldalakkal szemben.
# Visszatérő vásárlók, ügyfelek
Ha a vásárlók, ügyfelek elégedettek a termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, akkor nagy valószínűséggel a jövőben is minket fognak választani, nálunk fognak vásárolni, szolgáltatásainkat igénybe venni, hiszen a már „jól bevált” dolgokat nem szívesen cserélik egy ismeretlen termékre, szolgáltatásra.
A visszatérő vásárlóknak a tökéletes minőségű termékeinket, szolgáltatásainkat pedig egyedi ajánlatokkal, akciókkal, törzsvásárlói kedvezményekkel tudjuk kínálni. Ahhoz, hogy ezekről az aktualitásokról időben értesíteni, tájékoztatni tudjuk a fogyasztókat, a legalkalmasabb módszer a mai napig a színes-szagos, jól kidolgozott hírlevél. A hírlevél-listánkra pedig a weboldalon keresztül tudjuk feliratkoztatni őket. Akár egy külön hírlevélfeliratkozásra ösztönző blokkban, akár a termék megrendelése/szolgáltatás igénybevétele esetén a megrendelő űrlapnál „megkérdezhetjük”, hogy a megrendelés során megadott adatokkal fel kíván-e iratkozni a hírlevelünkre és a továbbiakban szeretne-e értesülni az aktuális ajánlatokról, kedvezményekről.
Itt érdemes kitérni arra is, hogy abban az esetben, ha a honlap egy adott blokkjában szeretnénk hírlevél-feliratkozásra ösztönözni az érdeklődőket, vásárlókat, ma már „csak úgy” nem adják meg az e-mail címüket a felhasználók. Valamit adnunk kell cserébe. Ha van csali a weboldalunkon (X összegű kedvezményre jogosító kupon a következő vásárlásból, letölthető e-book stb.), akkor a látogató azt az ajándékot azonnal meg akarja kapni, ezekért a kedvezményekért, tartalmakért hajlandó feliratkozni a hírlevelekre. Mindezt közvetlenül a social media oldalakon nem tudjuk megvalósítani, de azt igen, hogy posztok/kreatív hirdetések formájában a figyelmébe ajánljuk mindezt, és a weboldalunkra tereljük, ahol fel tud iratkozni a hírlevélre.
# Google találati lista
A weboldalon részletesen, a témához kapcsolódó kulcsszavakkal megtűzdelt termék- és szolgáltatásleírásokkal láthatjuk el a termékeinket és szolgáltatásainkat bemutató oldalakat. Az egyedi leírásokat pedig a Google is előnyben részesíti, ezáltal előrébb kerülhetünk a találati listában. A közösségi oldalakat is megtalálják a keresőrobotok, de ez egyrészt nagyon korlátozott, másrészt nem feltétlenül a kapcsolódó poszt jelenik meg a találatok között, tehát csak erre nem lehet alapozni keresőmarketinget.
Ahogyan bevezetőnkben is írtuk, az emberek nagy része ma már az internethez „nyúl”, ha keres valamit, valamire szüksége van, vagy éppen kérdése merül fel. A megoldásokat, válaszokat pedig a Google keresőjében, kulcsszavakra keresve próbálják megtalálni. Ha vállalkozásunk, márkánk weboldala a keresési találatok első helyeinek egyikén szerepel, nagyobb eséllyel talál ránk a célközönségünk, ezek a látogatók nagyobb valószínűséggel vásárolják majd meg a termékeinket, veszik igénybe a szolgáltatásainkat. Tehát egy közösségi oldal nem „szállhat szembe” egy jól felépített honlappal, főleg a Google találatokban – ellenben kiegészítésnek nagyszerűek, ugyanis a közösségi oldalakon színes-szagos formában ismertethetjük meg a szolgáltatásainkat/termékeinket a célközönségünkkel.
# Létrehozás, tartalomgyártás
Míg a közösségi oldalakat könnyű létrehozni, addig egy honlap felépítése hosszabb ideig is eltarthat attól függően, hogy mi magunk szeretnénk-e elkészíteni saját weboldalunkat, vagy éppen egy tapasztalt szakembert bíznánk meg a honlap elkészítésével.
Ezek mellett szintén időbe telik, mire megtaláljuk a számunkra megfelelő weboldalkészítőt és konzultáció(k) keretén belül megbeszéljük elképzeléseinket, hogy pontosan milyen weboldalra is van szükségünk. Ha mindez megvan, még akkor is hetek-hónapok kérdése, mire elkészül a komplett honlap, egyedi tartalmakkal, funkciókkal, szemrevaló dizájnnal.
De azért a social media oldalak fenntartása sem csak “játék és mese”, hiszen naprakészen kell őket tartani, folyamatosan kell rájuk az egyedi tartalmakat gyártani, platformtól függően többfélét is (pl. Instagramra vizuális, fotós tartalmakat, TikTokra videókat), állandó felügyeletet, készenlétet igényelnek, hiszen az oldal rajongói, követői reakciókkal, kommentekkel, “trollkodásokkal” reagálhatnak a tartalmainkra, melyek azonnali intézkedést igényelnek.
# Kapcsolatbalépési lehetőségek
A közösségi oldalakon keresztül történő kapcsolatbalépés az adott céggel, vállalkozással egyszerű és gyors – az adott felületen belül, annak saját eszközein keresztül (pl. Facebook, Instagram üzenet). Azonban sok esetben nincs is megfelelően megadva, vagy éppen nincs is lehetőség megadni a vállalkozás elérhetőségeit (e-mail cím, telefonszám, nyitvatartás) a közösségi oldalon. Ezzel szemben a weboldalon több kapcsolatbalépési forma közül is választhatnak az érdeklődők. Például kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül vagy a megadott e-mail címen, telefonszámon is felvehetik a kapcsolatot a vállalkozással.
Mindemellett egy weboldalon, vagy éppen e-mailben történő kapcsolatfelvétel “komolyabb”, hitelesebb, mint a közösségi oldalon történő megkeresés, ajánlatkérés.
# Költségek
Míg a közösségi oldalak ingyenesen létrehozhatók és fenntarthatók, velük szemben a saját honlap elkészítése/készíttetése nagyobb befektetésnek bizonyul, hiszen bérelnünk kell egy domain nevet és egy tárhelyet, melyek fenntartása évente ismétlődő költséget jelent. Ha úgy döntünk, hogy mi magunk szeretnénk elkészíteni a weblapot, a tanulás is egy nagyobb befektetést igényel, mind időben, mind pénzben. Azonban egy tapasztalt weboldalkészítőt is megbízhatunk a honlap elkészítésével, majd a bizonyos időközönként elvégzendő karbantartással – de a social media oldalakkal ellentétben ez is egy nagyobb költséget jelent.
A közösségi médiában mind a személyes profilok, mind az oldalak száma rohamosan növekszik. A felhasználók sok esetben több száz ismerőssel rendelkeznek, több száz embert és oldalt követnek, több csoportnak is tagjai. Vegyük alapul, ha csak az ismerősök, követett emberek, oldalak, csoportok néhány százaléka posztol a hét minden napján, akkor is egyre kevésbé találkoznak a saját vállalkozásunk posztjaival, egyre kevesebb alkalommal jelennek meg a tartalmaink a célközönségünk hírfolyamában. Természetesen azok a felhasználók, akik kifejezetten a vállalkozásunk termékei és/vagy szolgáltatásai iránt érdeklődnek, tudnak olyan beállításokat eszközölni, melyek segítségével a posztjainkról azonnal értesülhetnek. Ellenben az figyelhető meg, hogy egyre alacsonyabb a posztok organikus, a „természetes” felhasználó-elérése.
Ahhoz, hogy minél több felhasználót érjünk el, fizetni kell a megjelenésekért, hirdetéseket kell indítanunk, valamint tudatosan, nagy mennyiségű posztot kell készítenünk. Továbbá ha nem posztolunk gyakran, vagy nem fizetünk azért, hogy posztjaink minél több emberhez érjenek el, a „láthatóságunk”, a posztjaink megjelenítésszáma lecsökken.
A weboldal a mi saját oldalunk, a mi „kezünkben” van, tetszés szerint alakíthatjuk, és különféle hirdetések segítségével kedvünkre szabályozhatjuk, hogy kit szeretnénk megcélozni a honlapunkkal. Ez is költségeket von maga után, de sokszor jobban teljesítenek és kedvezőbbek, mint a social media hirdetések.
# Szabályok, keretek
A social media felületeken a szabályok, felhasználási feltételek, korlátozások állandó változásban vannak, melyekkel érdemes naprakésznek lenni.
Tény, hogy a közösségi oldalak által számtalan emberhez eljuthatnak a tartalmaink, azonban ha nem megfelelő tartalmat posztolunk, esetleg „rossz szóhasználattal” élünk, vagy az adott platform „gyanúsnak” ítéli a posztunkat, akkor akár le is tilthatja, vagy rosszabb esetben a profilunk is tiltásra, korlátozásra kerülhet egy időre.
Továbbá az adott közösségi oldal nem a miénk, bármikor megszűnhet, elvehetik, egyszóval nincs felette teljes hatalmunk.
Itt vissza is térhetünk az előző pontban írtakhoz, miszerint a közösségi oldalakkal ellentétben a weboldal a mi saját tulajdonunk, amelyet kedvünk szerint alakíthatunk, azt és úgy tehetünk közzé rajta, amit és ahogyan szeretnénk, tehát teljes egészében a saját igényeinkre szabhatjuk.
# Elemzési lehetőségek
A social media is biztosít bizonyos elemzéseket, statisztikákat, látogatottsági adatokat stb., viszont ezek az információk csak korlátozottan használhatók, például csak egy adott időszakra (egy hónapra visszamenőleg) tudjuk őket megtekinteni. Ezzel ellentétben a weboldallal kapcsolatos elemzéseket, például a látogatottsági adatokat különféle erre a célra létrehozott eszközökkel (pl. Google Analytics) tudjuk végezni, amelyek részletesebb és pontosabb képet adnak az adatokról egy általunk kiválasztott időszakon, időintervallumon belül.
# Hitelesség
Ahogyan a fentiekben is írtuk, a weboldal létrehozása (akár magunknak készítjük, akár szakemberrel készíttetjük) nagyobb anyagi befektetést és több energiát igényel, mint a közösségi oldalak kivitelezése – hozzátéve, hogy utóbbiak fenntartása is rengeteg munkával jár (vagy költséggel, ha esetleg külsősre bízzuk a menedzselésüket). Éppen ezért egy profi, naprakész, jól átlátható, információdús honlap azt is sugallja a célközönségünk számára, hogy nemcsak egy „hobbi projekten” dolgozunk, hanem komolyan vesszük a cégünk jövőjét, hosszú távra tervezünk.
A vásárlók/felhasználók legjava körültekintő, és szereti ellenőrizni a vállalkozást, annak weboldalát, szeret meggyőződni annak hitelességéről, mielőtt megrendel egy adott terméket, igénybe vesz egy szolgáltatást és megadja az adatait. A weblapon megtalálható ügyfélvélemények, vásárláshoz kapcsolódó információk (fizetés, szállítás, garancia stb.) mind-mind segíthetnek a hitelesség- és a bizalom megteremtésében.
A honlapokkal ellentétben ezeket a fontos információkat a social mediában nehezebb megosztani a célközönséggel. Természetesen kreatív és jól megfogalmazott posztok keretében megoszthatjuk ezeket a tartalmakat a követőinkkel, azonban ezek a posztok nem lesznek mindig a látogatók szeme előtt.
# Felépítés és tartalom
A weboldalunk felépítését, kialakítását mi magunk határozzuk meg, mi dönthetjük el, hogy melyik tartalom hova kerüljön, hol helyezkedjen el, hogyan nézzen ki (pl. mekkora legyen a szöveg mérete, milyen betűtípussal legyen szedve, milyen színű legyen stb.). Ha profi szakemberrel készíttetjük el a honlapot, még akkor is több „ráhatásunk” van az oldal felépítésébe és kialakításába, mint egy közösségi oldal esetében. Mindkét esetben teljesen egyedi megjelenést kölcsönözhetünk a weblapnak.
A közösségi média felületeken vagy egyáltalán nincs, vagy korlátozott lehetőségünk van a tartalmaink megjelenésének szerkesztésére (pl. betűtípus, betűméret kiválasztása, kiemelések, színezések stb.).
Továbbá a weboldalon mi alakítjuk ki az utat, amelyen végig szeretnénk terelni a látogatókat, a közösségi oldalakon pedig egy adott felépítéssel, elrendezéssel találkoznak az érdeklődők.
Weboldalon általában a szöveges tartalmak vannak túlsúlyban, olyan tartalmak, melyek bővelkednek a vállalkozásunk/a célcsoportunk számára releváns keresőkifejezésekben, továbbá a látogatók is úgy érezhetik, hogy mindez nekik szól, róluk szól (a problémájukról és annak megoldásáról), ők vannak megszólítva. Tehát a webszövegekhez nem hiányozhat a jó szövegírói véna sem, a “tálalásukhoz” pedig a szépérzék. Közösségi felületeken inkább a vizuális tartalmak (fotók, hirdetési kreatívok, grafikák, videók, animációk) hódítanak, és nyilván ezek elkészítéséhez is megfelelő kreativitásra és technikai háttérre van szükség. Míg azonban egy weboldal “állandó” tartalmakkal bír, addig a közösségi platformokra folyamatosan kell gyártani az újabb és újabb tartalmakat.
# Kommunikáció
Míg a weboldal főként egyirányú kommunikációt tesz lehetővé, addig a közösségi platformok igazán interaktívak, a rajongók, követők azonnal tudnak reagálni a megosztott, posztolt tartalmakra. A weboldalon a látogatók maximum a blogbejegyzésekhez tudnak hozzászólni (ha egyáltalán van erre lehetőség), esetleg egy-egy animált elemet “meg tudnak mozgatni”, egy videót, egy hangfájlt elindítani, de túl sok egyéb aktivitásra nincs lehetőség. A közösségi médiában azonban aktív, kétirányú kommunikáció zajlik, egyrészt az oldal “üzemeltetői” és a rajongók között, másrészt a rajongók egymás között is folytathatnak “diskurzusokat”. Sőt, a social mediában élő közvetítéseket, bejelentkezéseket is megvalósíthatunk, melyek által valós időben tudunk kapcsolódni a rajongóinkhoz, követőinkhez, szinte “közvetlen” kapcsolatba kerülhetünk velük.