Bejegyzésünkben megmutatjuk, hogy mi kerüljön a logópakkba és mi kerüljön a grafikacsomagba – avagy designerként mit kell átadnod a megrendelőnek, megrendelőként mit kell kapnod a designertől.
Akár megbízói, akár megrendelői oldalról vagy, minden bizonnyal számodra is hasznos lesz ez az összefoglaló, melyben bemutatjuk, hogy logótervezést és különféle grafikai anyagok készítését követően milyen pakkot kell összeállítanod az ügyfélnek, illetve milyen csomagot kell átvenned a designertől. : )
Mindkét fél sok-sok plusz kört spórol meg, ha az adott munka többféle formátumban is rendelkezésre áll, így bármikor bármilyen felhasználási igény kielégíthető. (Arról most nem is ejtünk külön szót, hogy nyilván a szerződés is lefekteti azt, hogy mit ad át a grafikus, és miért fizet az ügyfél). A designernek nem kell külön-külön, az éppen szükséges formátumban küldözgetnie a megrendelőnek a munkát, és a megrendelőnek sem kell állandóan „zaklatnia” a designert, ha éppen egyik-másik formában lenne szüksége az adott munkára, attól függően, hogy hol és hogyan szeretné felhasználni.
Logópakk – avagy milyen formátumokban add át a logófájlt a megrendelőnek?
Ha tehetnék, az ügyfelek csak egy nézegethető képként kérnék a logót, hiszen ők nem igazán tudnak mit kezdeni egy vektorgrafikus fájllal. : ) Igen ám, de ha majd át kell adni a logót például a webdesignernek, a programozónak, a grafikusnak, az autómatricázónak, a varrónőnek, a csomagológyárnak, stb, akkor bizony nagy szükség lesz a vektorgrafikus logófájlokra.
Vektorgrafikus az a kép, amely nem képpontokból, hanem vektornak nevezett egyenesekből és görbékből áll. A vektorgrafikus képek előnye, hogy ezek akkor is megőrzik élességüket, részletességüket, ha elmozgatjuk, felnagyítjuk vagy átszínezzük őket, tehát minőségromlás nélkül módosíthatók. A vektoros grafikák olyan illusztrációk, szövegek esetén alkalmazhatók jól, melyeket sokféle méretben, sokféle felületen kell alkalmazni – ilyenek például a logók.
Vektorgrafikus fájlok, melyek szóba jöhetnek a logók esetében:
AI = Illustrator vektorgrafikus programból menthető formátum
EPS = vektorgrafikus programból (akár Illustrator) menthető formátum
PDF = vektorgrafikus programból menthető és vektorgrafikus programban szerkeszthető formátum
A logót legalább ebben a 2-3 vektoros formátumban át kell adni a megrendelőnek. Ezek olyan fájlformátumok, melyek többféle vektorgrafikus programban is megnyithatók (ha esetleg a logó utólagos szerkesztésére lenne szükség), sokféle szakember (pl. nyomda) tud velük dolgozni, továbbá a vektoros formátum miatt lehetővé teszik a logó sokrétű felhasználását (a logó minőségromlás nélkül óriási méretben, például autómatricaként is kinyomtatható, de akár miniatűr méretben pendrive-ra is kerülhet).
A logó azonban nemcsak vektoros formátumban és nem csak nyomatokon kerül használatra, hanem jelen van a különféle online/digitális platformokon is. Ezekre a felületekre a logó már nem vektoros formátumban, hanem „képként”, pixelgrafikus/raszteres formában kerül.
Pixelgrafikus, más néven rasztergrafikus az a kép, amely képpontokból, tehát pixelekből, a színek képpontoknak nevezett hálójából épül fel. Pixelgrafikus képek esetén objektumok helyett képpontok csoportjait szerkesztjük. A pixelgrafikus képek hátránya, hogy adott számú képpontot tartalmaznak, ezért elveszíthetik részletgazdagságukat és széteshetnek, ha a képernyőn felnagyítjuk, vagy például az ideálisnál alacsonyabb felbontásban nyomtatjuk őket, vagyis veszítenek a minőségükből, amely abban nyilvánul meg, hogy szemcsések, pixelesek, homályosak lesznek.
Pixelgrafikus fájlok, melyek fontosak a logók esetében:
PNG = például egy WordPress weboldalra áttetsző hátterű PNG fájlként töltjük fel a logót, de jól jön különböző közösségi platformok profiljához is
A PNG formátum webes formátum, elsősorban grafikákhoz, logókhoz, ábrákhoz, szöveget, éles vonalakat tartalmazó grafikákhoz ajánlott. Veszteségmentes tömörítésre alkalmas, és átlátszó képeket tesz lehetővé (pl. egy alakzat mögött nincs fehér háttér, csak az alakzat van jelen a képen).
JPG = például a logó megtekintésére alkalmas formátum
A JPG szintén webes formátum, fényképek és egyéb folytonos tónusú képek megjelenítésére alkalmas. A képen lévő információt veszteségesen tömöríti (tömörítés = JPG formátumba történő mentés), de akár 10-100× kisebb fájlméret mellett is élvezhető a tömörített kép.
SVG = például a webfejlesztők, programozók ebben a formátumban használják a logót a webes felületeken
XML alapú, statikus vagy animált elemeket tartalmazó, kétdimenziós képfájl; tartalmazhat vektorgrafikus, bitmap és szöveges objektum típusokat; az XML felépítésű leíró nyelv miatt kereshető, indexelhető, scriptelhető és tömöríthető (svgz); linkeket is (XLinks) tartalmazhat
Fontos tényező még a színmód.
A logó nyomtatott és digitális/online felületeken egyaránt alkalmazásra kerülhet. Ezek a platformok különböző színmódokkal „dolgoznak”, így a logónak is célszerű elkészíteni a különböző színmódú verzióit – nyomtatáshoz CMYK színmódban, webes, digitális platformokon való felhasználásra RGB színmódban.
Az RGB a webes használatra, a digitális eszközökre szánt anyagok színmódja, 16 millió színt képes megjeleníteni. Az RGB színrendszerben a színek a vörös (R=red), a zöld (G=green) és a kék (B=blue) színek összeadásával állíthatók elő.
Mivel a nyomtatók képtelenek az RGB gazdag tartományát tökéletesen kinyomtatni, ezért volt szükség egy másik, kisebb színskálára. Ez a CMYK színmód, amely a nyomtatott anyagok, az ún. négyfestékes nyomtatás színmodellje. CMYK színmódban a felületre festett alapszínek visszavert fénye adja a színt. Alapszínei a cián (C=cyan), a magenta (M=magenta), a sárga (Y=yellow) és a fekete (K=key) mint kulcsszín. A nyomtatás során ezek a színek egymás után kerülnek a papírra, és így adják ki végül a grafika színeit.
Mindezek után – mintegy összegzésként –, nézzük meg, hogy milyen formátumban és milyen színmódban kell átadni a logót a megrendelőnek?
AI, EPS, PDF
Nyomtatáshoz a logó vektorgrafikus fájljaival (pl. PDF) dolgozunk, így a vektorgrafikus fájlokat CMYK színmódban kell elmenteni és átadni az ügyfélnek.
JPG, PNG, SVG
Weben, digitális felületeken a logó pixelgrafikus fájljaival (pl. áttetsző hátterű PNG) dolgozunk, így a pixelgrafikus fájlokat RGB színmódban kell elmenteni és átadni az ügyfélnek.
Alapszabály, hogy a logót „fekete-fehér” verzióban, fekete színben is elkészítjük (a tervezés során is először ez a verzió születik meg, majd ez kerül kiszínezésre, illetve ha vannak tervben, akkor a színátmenetek és a különböző effektek is ekkor kerülnek rá), nem csak a végső színes, arculati színekkel színezett verzióját. A logó ugyanis nem csak színesen, hanem egy-egy színben, illetve fekete/fehér/szürke verzióban, valamint színátmenetek, effektek nélkül is felhasználásra kerülhet (pl. bélyegzőn, fotókon vízjelként, stb), tehát eleve többféle színverzióban kell megtervezni, és természetesen ezeket a logóverziókat is külön-külön, a szükséges formátumokban le kell menteni.
Az előzőek alapján tehát:
vektoros formátumokban: AI, EPS, PDF
adott színben (pl. fekete), CMYK színmódban
pixelgrafikus formátumokban: JPG, PNG, SVG
adott színben (pl. fekete), RGB színmódban
HASZNOS TIPP:
Profi szakemberként nemcsak egy logót adsz át, többféle formátumban, hanem a logóval együtt a színek kódjait, a betűtípusokat és az egyéb alapanyagokat is illik átadni a megrendelőnek, hogy bárki bármikor tudjon velük dolgozni a jövőben. Ha „adsz magadra” és a munkádra, akkor az arculattervet például brand moodboardon és/vagy arculati stílus útmutató táblán is prezentálod az ügyfélnek. Ajándékként is átadhatod, mely szintén egy remek marketingfogás. Plusz munkadíjért arculati kézikönyvet is összeállíthatsz. Ezek digitális és nyomtatott formában egyaránt elkészülhetnek.
Grafikacsomag – avagy milyen formátumokban add át a grafikai munkákat a megrendelőnek?
Hogy milyen formátumban és formában adod át az adott grafikai munkát, az mindig annak függvénye, hogy hol, milyen formában kerülnek felhasználásra.
Nézzünk néhány példát – a teljesség igénye nélkül:
Online hirdetések, közösségi posztok kreatívjai, weboldalra illesztett vizuális tartalmak (pl. rendezvényplakát, termékillusztrációk, infografikák) – webre, a digitális térbe kerülnek, így adott platformnak megfelelő méretben, RGB színmódban, PNG, illetve JPG formátumban készülnek el.
A letölthető, illetve lapozható kiadványok, e-könyvek, kitölthető munkafüzetek alapvetően PDF formátumban kerülnek összeállításra és feltöltésre. Például kiadványszerkesztő programból (InDesign) van lehetőség interaktív PDF-et exportálni – ez azt jelenti, hogy a kiadvány nem lesz óriási méretű és felbontású, mert nem nyomtatásra lesz, továbbá ha tartalmaz kattintható linkeket, kitölthető táblázatokat, választási opciókat tartalmazó űrlapokat, akkor azok működésképesek lesznek, tehát a képernyőn megtekintve az adott kiadványt kattinthatók a linkek, kitölthetők a táblázatok, űrlapok.
A nyomtatásra szánt munkákat (például névjegy, szórólap, kiadvány) a legtöbb nyomda PDF formátumban kéri, a szükséges nyomtatási jelekkel (pl. kifutó, vágójelek, stb) ellátva.
HASZNOS TIPPEK:
Nyomdai anyagok tekintetében Rajtad múlik, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtasz – tervezel és nyomtatsz is, vagy csak tervezel. Nyilván a megrendelő számára szerencsésebb, ha „egy helyen mindent el tud intézni”, és számodra is előnyös, hiszen így plusz szolgáltatásokat (nyomtatás, kivitelezés) tudsz nyújtani. Természetesen ha Te csak tervezést vállalsz, nyomtatást nem, akkor ezzel a megrendelő is számol, azaz Veled csak a tervet készítteti el/tudja elkészíttetni, a nyomtatásról már neki kell gondoskodnia, Te csak a nyomtatásra előkészített munkát adod át neki.
Javasoljuk, hogy a nyomdai munkák megkezdése előtt mindig konzultálj az adott nyomdával – hogyan, milyen formátumban kérik leadásra az adott munkát.
Jó, ha van kapcsolatod nyomdával/ismersz megbízható nyomdát, dokumentumcentert, hiszen bármikor jól jöhet – vagy azért, mert Te rendezed a nyomdai munkát is, vagy ha nem Te intézed, akkor a megrendelőid számára tudod ajánlani az adott nyomdát.