Szeretjük a WordPress tartalomkezelő rendszert, hiszen segítségével könnyen és egyszerűen készíthetünk weboldalakat, blogot vagy akár webáruházat.
A Webdesign tanfolyamon is a WordPress honlapmotor “hajtotta” weboldalak „rejtelmeivel” ismerkedünk meg, sablonok és ún. „építő” bővítmények segítségével egyedire, adott vállalkozásra szabott weboldalakat építünk fel, speciális elemeket illesztünk a honlapba, hasznos funkciókat valósítunk meg az oldalon. A többi „extra” pedig már csak hab a tortán. : )
Bejegyzésünkben azokat a hiányosságokat, „hibákat” gyűjtöttük össze, melyekkel gyakran találkozhatunk egy-egy WordPress weboldalon, vagy éppen ezek állnak egy-egy felmerült probléma hátterében. Érdemes ezekre az „apró részletekre” is figyelni, így még jobb, ütősebb honlapok kerülhetnek ki kezeink alól. : )
#1 Nem adjuk meg a statikus oldalt!
A weboldal elsődleges alapbeállításai közé tartozik, hogy miután elkészültünk a honlap főoldalával (akár a sablon része, akár mi hozzuk létre), ezt állítjuk be a statikus oldalnak, azaz a kezdőlapnak/felhasználói oldalnak/front page-nek. Ez azért fontos, mert az egész weboldal felépítése ehhez igazodik, ez a fix (statikus) oldal, ez nem aloldalként viselkedik (például a hivatkozása is maga a weboldal URL-címe lesz; a fejrészbe beillesztett logóra való kattintás ide navigál).
Beállítása: WordPress weboldal admin felülete – Beállítások/Olvasás
A kezdőoldalon jelenjen meg
- egy statikus oldal kipipálása
- a statikus oldal kiválasztása melletti legördülő listából pedig ki kell választani a kezdőoldalnak szánt oldalt
#2 Nem adjuk meg a bejegyzések oldalát!
A legtöbb WordPress sablon tartogat blog aloldalt, mely listázza a blogbejegyzéseket. Ha a saját weboldalunkra is terveztünk blogot, akkor ezt az oldalt állítsuk be a bejegyzések oldalának, így a sablon automatikusan ezen az oldalon listázza (például időrendben) a külön-külön megírt blogbejegyzéseket.
Beállítása: WP admin felülete – Beállítások/Olvasás
“Bejegyzések oldalának kiválasztása” a legördülő listából
#3 Nem állítjuk be az ideális URL-típust!
Szintén a weboldal alapbeállításai közé tartozik, hogy megadjuk a megfelelő URL-típust a közvetlen hivatkozásokhoz. Ha egy egyszerű blog honlapunk van, akkor érdemes a “nap/hónap és bejegyzés címe” (www.probaweboldal.hu/2016/06/05/minta-bejegyzés/) típusú URL-t választani, azonban egy komplett weboldal esetében célszerű a “bejegyzés címe” (www.probaweboldal.hu/minta-aloldal/) típusú URL mellett döntenünk. Ezzel a típussal biztosítjuk a hivatkozások áttekinthetőségét, megjelenésük egyszerűségét, valamint használhatóságukat.
Mennyivel szebb, jobb és barátságosabb ez: www.probaweboldal.hu/news/, mint ez www.probaweboldal.hu/index.php?pg=news, ugye?
Beállítása: WP admin felülete – Beállítások/Közvetlen hivatkozások
#4 Nem megfelelően adjuk meg a hivatkozásokat!
Lehetőségünk van egy-egy szót, mondatot vagy éppen fotót belinkelnünk, azaz hivatkozást tudunk rá tenni. Mi dönthetjük el, hogy a belinkelt elemre való kattintás következtében a felhasználó maradjon az oldalon, tehát ezen az oldalon jelenjen meg az új oldal („eltűnik” a régi), vagy ez a böngészőben egy új ablakban nyíljon meg. A hiba jellemzően az, hogy nem új ablakban nyílik meg az, aminek abban kellene (pl. egy másik weboldalra mutató link), vagy éppen új ablakban nyílik meg a hivatkozás, pedig nem abban kellene (pl. szolgáltatás leírása végén található „Tekintsd meg a munkáimat!” felhívás – ennek nem feltétlenül kell új ablakban megnyílnia, hiszen az érdeklődő már elolvasta a szolgáltatás bemutatását, ez után következhet a konkrét munkák megtekintése).
Az oldalak szerkesztő oldalán tudjuk ezeket a hivatkozásokat megadni, kezelni, a hivatkozás beillesztése után azt is be tudjuk állítani, hogy a hivatkozás a kattintás hatására új ablakban nyíljon-e meg.
#5 Elfelejtkezünk a fotók saját hivatkozásáról!
Szintén gyakori hiba, hogy a WordPress Médiatárjába feltöltött, majd egy adott oldalra, adott bejegyzésbe beillesztett fotón rajt marad a saját hivatkozása. Ha rákattintunk a fotóra, akkor az – az önmagára mutató link miatt – egy külön oldalon/ablakban, teljes méretében megjelenik. Ha ezt el szeretnénk kerülni, akkor a kép szerkesztési lehetőségénél állítsuk be, hogy ne legyen a fotón hivatkozás.
Ha azonban kattinthatóvá szeretnénk tenni a fotót, tehát a rá való kattintásra navigáljon el egy adott aloldalra, egy adott bejegyzésre, akkor hivatkozást tudunk illeszteni a fotóra, illetve a fotó saját szerkesztő felületén is meg tudjuk adni ezt az egyedi URL-t.
#6 Nem webre optimalizált fotókat alkalmazunk!
Első körben az a fontos, hogy ne óriási méretű fotókat töltsünk fel a Médiatárba. A teljes képméretet a fotófájl tényleges mérete (pl. KB-ban megadva) és a kép felbontása, mérete (pl. 72-300 dpi, 600×800 pixel, ) határozza meg. Ezek között kell megtalálnunk egy arany középutat, ugyanis ha a képfájl mérete túl nagy, akkor az oldal betöltődése lesz lassú, viszont a kis felbontású, tehát rossz minőségű képek jelentősen rontják a vizuális élményt. Ajánlott online felületeken legalább 72 ppi/dpi (pixel per inch = képelem/pixel per hüvelyk)* felbontású fotókat elhelyezni, de a képernyők többségére elegendőek a maximum 120 ppi felbontású fotók. Továbbá a fotófájl mérete max. 100-150 KB legyen, ugyanis ez ideális méret, a fotók nem lassítják a weboldalt.
*Sok programban és helyen dpi-ben, azaz pont per hüvelyk-ben adják meg a felbontást. Ezt a mértékegységet is nyugodtan használhatjuk.
Másrészt már az alapbeállítások során ajánlott a Beállítások/Médiatár menüpontban minden méretet 0-ra venni, ugyanis ha meg vannak adva méretek (pl. bélyegkép méret, nagy méret, stb), akkor a WordPress a fotókat minden egyes méretben le fogja generálni, így nagyon sok felesleges fotó lesz, melyek sok helyet foglalnak a tárhelyen. Tehát a Bélyegkép mérete, a Közepes méret és a Nagy méret esetében is 0-0 legyen a szélesség és a magasság értéke.
#7 Nem tesszük nem kattinthatóvá a lenyíló menüpontot!
Ha ez a fő menüpont nem tartalmaz egyéb tartalmat (nem jellemző, és nem is feltétlenül ez a funkciója), tehát nem kapcsolódik hozzá oldal, tartalom, csak lenyíló menüpontok, akkor célszerű ezt a menüpontot nem kattinthatóvá tenni, hiszen ha a felhasználó rákattint, akkor egy üres oldalra jut – nem szerencsés. (A lényeg, hogy az alatta lenyíló menüpontok legyenek kattinthatóak, és azok navigáljanak egy-egy aloldalra.)
Ehhez a menüszerkesztőben (admin felület/Megjelenés/Menük) a „Saját hivatkozások” fülnél egyéni hivatkozásként vegyük fel az adott menüpontot. A „Hivatkozás szövege” mezőbe gépeljük be a menüpont nevét, az „URL” mezőbe írjunk kettőskeresztet – ez biztosítja, hogy ne legyen kattintható a menüpont. Adjuk a menüpontot a menüsorhoz, alá pedig felvehetjük – a már ismert módon – az almenüpontokat.
#8 Nem kategorizáljuk és nem címkézzük a blogbejegyzéseket!
Sokszor tapasztalható, hogy kategorizálatlanok és címkézetlenek a blogbejegyzések. A kategóriák és címkék tartalomjegyzék-szerűen segítik a felhasználót, aki ezek segítségével könnyebben kiigazodik a különböző témákban megírt bejegyzések között, rátalál arra, amit keres. A kategóriákkal nagyobb egységekbe rendezhetjük a bejegyzéseket (pl. gasztronómia), a címkékkel pedig tovább szűkíthetjük a bejegyzések témáját, illetve fontos kulcsszavak köré szervezhetjük őket (pl. olasz konyha – olasz recept – olasz pizzatészta – olasz gluténmentes pizzatészta).
#9 Nem frissítünk!
A rendszeres frissítésekkel is a biztonsági kockázatok csökkentéséhez járulhatunk hozzá, hiszen egy nyílt forráskódú, esetleg már elavult rendszer könnyen a támadások célpontja lehet. (Természetesen a frissítések adott esetben például az admin felület megújulásában, egy bővítmény esetében új funkció aktiválódásában játszanak fontos szerepet, azonban ez már csak hab a tortán.) Arról nem is beszélve, hogy a tárhelyszolgáltató le is tilthatja az elavult és régen frissített, nyílt forráskódú weboldalt, hiszen túl nagy biztonsági kockázatot jelentene.
A WordPress weboldal admin felületén egyrészt láthatjuk, hogy magának a WordPressnek melyik verziója van telepítve az oldalra, szükséges-e a frissítése, másrészt kapunk egy listát azokról a bővítményekről, melyek frissítésre szorulnak, tehát amelyeknek már elérhető a legújabb verziója, továbbá a használatban lévő sablonról is kapunk frissítéssel kapcsolatos információkat. A WordPress tehát mindig szól nekünk, ha megjelenik egy újabb frissítés. : )
Fontos, hogy mindig időben (tehát nem évek múltán) és lépésekben végezzük el a frissítéseket, mindig az utolsó verzióról frissítsünk a legújabb verzióra – legyen szó a WordPress, a sablon vagy a bővítmények frissítéséről.
#10 Rossz WordPress sablont választunk!
Amennyiben sablonnal dolgozunk, és nem „építő” bővítmény segítségével épírjük fel a weboldalunkat: egyrészt a saját terveinknek, elképzeléseinknek megfelelő sablont válasszunk, másrészt ügyeljünk arra, hogy megbízható gyártótól, többféle beállítási lehetőséget kínáló (ingyenes vagy fizetős) sablont válasszunk. Egy rossz, kevés lehetőséget tartalmazó sablonnal nagyon meggyűlhet a bajunk. Hogy hogyan és milyen WordPress-t sablon válasszunk? – arról ebben a bejegyzésünkben olvashattok bővebben. Továbbá gyakori eset, hogy nem használjuk ki a sablon nyújtotta lehetőségeket! Egy jó sablon (főleg ha fizetős, pro verziójú) számos beállítási lehetőséget, hasznos funkciót, kedvező tulajdonságokat tartogat, melyeket a saját igényeinknek megfelelően ki is használhatunk. Tegyük is meg, hogy remek weboldalakat készíthessünk! : )
+1 A weboldal elkészítése után elfelejtjük inaktívvá tenni a „Megtiltjuk a keresőmotoroknak, hogy bejárják az oldalunkat.” beállítást!
Kapcsolódó blogbejegyzés:
Alapbeállítások WordPress weboldalon – Te elvégzed ezeket?