Tavasz után hamar elérkezett a nyár. : ) Nyáron talán több időnk akad könyvet a kezünkbe venni, vagy szívesen „ütjük el az időt” olvasással nyári szabadságunk vagy a nyaralásunk alatt. Tudásunkat gyarapító vagy éppen a munkánk során jól hasznosítható olvasmányok pedig mindig akadnak. Nyári könyvajánlónk első részében ilyeneket hoztunk. : )
Sean Hall: Amikor az óriáskígyó lenyeli az elefántot…
Scolar Kiadó, 2008
A cím izgalmasan hangzik, de sokak számára ismerős is lehet, ha olvasták Antoine de Saint-Exupéry kis hercegét. Ha esetleg nem, vagy nem ismerik a jellegzetes rajzhoz kapcsolódó magyarázatot, akkor erre is választ kaphatnak a könyvben.* : )
A mű alcíméből kiindulva (Kommunikáció jelekkel – bevezetés a szemiotikába) száraz, unalmas olvasmánynak gondolnánk, azonban ha bele-belelapozunk, felfedezhetjük, hogy kevés szöveges tartalmat kell olvasnunk – ezt mindig a bal oldalon kell megtennünk, a jobb oldalon pedig mindig egy-egy illusztrációt, példát, feladványt találunk az adott témához kapcsolódva.
Ez a színes-szagos könyv nagyon jól jött volna nyelvtan órákon, amikor például jelekkel és jelölésekkel foglalkoztunk, metaforára, metonímiára kellett (volna) példákat írnunk, a konnotáció-denotáció fogalmát kellett (volna) megértenünk. : )
„A könyv 75 szemiotikai kulcsfogalmat tárgyal. Minden fogalmat egy kép (jel) és egy hozzá tartozó kérdés vezet be, amely a feladvány értelmezésére ösztönzi az olvasót. Egyet lapozva, a túloldalon megtudhatjuk a választ, valamint a mögötte rejlő elméletet. Ez a kreatív gondolkodást igénylő módszer az olvasó aktív részvételével mutatja be az alapvető szemiotikai fogalmakat. Ezek a kommunikáció mibenlétéről, működéséről és szerepéről alkotott elképzeléseinek újragondolására késztetik az olvasót.”
A könyvben az alábbi a témákat, fogalmakat járhatjuk körül, megértésüket pedig remek példák, feladványok* segítik:
- a jelölő és a jelölt közötti kapcsolatot, valamint a kommunikáció folyamatát, az üzenet célba jutását járhatjuk körül
- láthatjuk, hogy milyen sokféle eszközt vethetünk be a mögöttes/mélyebb jelentés(ek) megalkotása során például a design, a reklám, az illusztráció területén is
- a fogalmi struktúrák részben olyan fogalompárokat érthetünk meg a jobbnál-jobb példáknak köszönhetően, mint pl. igaz-hamis, rész-egész, szubjektivitás-objektivitás, látszat-valóság, értelmes-értelmetlen
- a vizuális struktúrák kapcsán láthatjuk, hogy milyen sokféle szempont (pl. közelség, mennyiség, szín, textúra, elrendezés) befolyásolja az ábrázolás módját, mely szempontok segítenek abban, hogy kontextustól függően figyelmünket a kompozíció egyes részeire irányítsák, másokról pedig elvonják, különféle hangsúlyokat teremtve ezáltal
- a vizuális tartalmak mellett a szöveges tartalmak néhány aspektusát is végigjárja, úgy mint pl. olvasók és szövegek, szavak és képek, formák, elhelyezés, kiemelés
- az értelmezés kérdését körbejárva láthatjuk, hogy valójában milyen sok háttér-információra van szükségünk még a leghétköznapibb üzenetek megértéséhez is, azokéhoz, amelyek már első ránézésre is világosnak tűnnek
- a jelentés különböző egységeinek bemutatásával arról a keretrendszerről kapunk képet, amelynek segítségével megértjük, hogyan ágyazódik a kommunikáció a társadalom és a kultúra nagyobb egységébe
- az ember történetmesélő lény, a könyv utolsó fejezetében a történet és történetmesélés kulcsfogalmait vehetjük sorra, mint pl. valóság-fikció, történetszövés, legendák, rejtélyek, fordulópontok, megoldás
**egy-egy példát is hoztunk, melyeket a bejegyzés alján gyűjtöttünk össze
És hogy miért ajánljuk a könyvet? Mi is jelekkel dolgozunk design munkáink során, mi is olyan munkákat alkotunk, melyek jelekből épülnek fel, értelmezésre szorulnak. „A kérdésekkel kísért példák különösen azoknak a kreatív embereknek a tetszését fogják elnyerni, akik szeretnék még alaposabban megérteni a vizualitás nyelvét, és a jelelméleti fogalmakat a munkájuk során is hasznosítani akarják.”
Mark Hampshire & Keith Stephenson: Kommunikáció mintákkal – Kockák, négyzetek és rácsok
Scolar Kiadó, 2008
Igazi szédítő utazásra indulhat az, aki kezébe veszi a „kockás könyvet”. Míg nem vettük mi is a kezünkbe a könyvet, mi sem gondoltuk, hogy ennyiféle megjelenési formája lehet a kockáknak, négyzeteknek, rácsoknak – kezdve a jellegzetes viharkabát bélésanyagaként ismert Burberry mintázattól és a sok mítosszal és legendával szőtt skót kockától kezdve a kirakós/kockás játékokon (pl. sakk, scrabble, mozaik puzzle, Rubik-kocka ) és pixeleken át egészen a mozaikokig és foltvarrásig, steppelésig. Hihetetlen! : ) Az igazán kézre/be eső könyv minden egyes oldalán újabb és újabb valós példákkal találkozhatunk, és mindig rácsodálkozhatunk, hogy mennyiféle módon, mennyi helyen, felületen köszönnek vissza ezek a formák.
„A könyv öt fejezeten át vizsgálja a minta vizuális kifejezőeszközkészletét mindennapi alkalmazásokban és a különböző művészeti ágakban. Először a klasszikus kockás mintákkal és kulturális asszociációkkal foglalkozunk – a divatos tyúklábmintától a western plaidkockákig. Aztán megnézzük, hogyan váltak a négyzetek és kockák személyek, szervezetek és országok identitásának részévé: rendőregyenruhákról, a skót klánok tartánjairól és különféle címerpajzsokról is szó lesz. A négyzet semlegessége lehetővé teszi, hogy témák és hangulatok széles skálájának kifejezőeszközévé váljon, beleértve a kirakós és más játékokat, az autókat és a tanulást. Apró pixelek formájában a négyzetek a digitális kommunikációs technológia alappillérei, és a jelek és információk kifejezésének eszközei a figyelmeztető tábláktól a periódusos rendszerig. Végezetül azokkal a négyzetekkel, kockákkal és rácsokkal foglalkozunk, amelyek a tárgyak, anyagok és a környezet formája és funkciója szempontjából lényegesek. Említést teszünk itt neccről, a szövetmintáról, csempékről és mozaikokról. Igyekszünk minél teljesebb képet adni a praktikus négyzet kínálta design-megoldások meglepően széles palettájáról.”
Hasonló alakzatokkal kell vagy szeretnél dolgozni? Emeld le a polcról, és biztosan találsz egy jópofa ötletet, megoldást. : )
**
1: Ádám és Éváról készült festmény – Mit jelent ezen a képen az alma? Könnyen azt gondolhatnánk, hogy Éva almával való megkísértésének ábrázolása pontosan leképezi a bibliai történetet. De a Bibliában nem szerepel alma. Gyümölcsről van szó, de nem kifejezetten almáról. A festményen valójában az a lényeges, hogy az alma (amit jelölőnek hívunk) az a gyümölcs, ami a kísértést (amit jelöltnek hívunk) jelöli.
2: *A rajz valójában egy óriáskígyót ábrázol, amely éppen egy elefántot emészt. Az elefánt az óriáskígyó belsejében van, ezért nem lehet látni. A könyv narrátora érezhető csalódottsággal magyarázza el a rajzot, hiszen – fejti ki – a felnőtteknek mindent el kell magyarázni, ellentétben a gyerekekkel, akik élesben látják ezeket a dolgokat. (ez a rész a gyerekek szemszögéből íródott) És a narrátornak igaza is van, ha képi kifejezésmódról van szó. A felnőtteknek gyakran több információra van szükségük ahhoz, hogy megértsék, mit akar a gyerek mondani. A gyerekek a képi megjelenítéshez olyan kreatív formákat eszelnek ki, amelyek nekünk, felnőtteknek eszünkbe se jutna.
3: Mriét nem száímt eebbn a krédéesbn a bteűk srrondeje? A betűk sorrendje azért nem számít, mert nem kell minden betűt elolvasnunk ahhoz, hogy értsük az egész szót. Ez a példa a rész-egész viszonyát szemlélteti – a világ bonyolultságát az adja, hogy mindent fel lehet osztani részekre, vagyis bármihez lehet találni olyan dolgot, amivel együtt egy nagyobb egészet formál.
4: Delacroix Július 28.: A Szabadság vezeti a népet (1830) festménye kapcsán kérdezi a szerző – A kép mely része idealizált? A festményeket több módon lehet tagolni. Az egyik mód az, hogy az idealizált elemeket a kép tetejére helyezik, a realisztikusakat pedig az aljára. A Szabadság – amit ebben az esetben a zászlót vivő női figura szimbolizál – felül és középen helyezkedik el, így a figyelem az ő személyére irányul. Alatta láthatóak „alattvalói”, akik egyszerre szimbolikusak (mint nép) és valóságosak (kinézetük alapján). A népet tehát úgy ábrázolja a művész, mintha vágyakozna a szabadság eszménye után, mely – eszményhez méltón – a nép fölött helyezkedik el. De míg a Szabadság és alatta az emberek is idealizáltak, Delacroix az utóbbiakat mégis valóságosabbnak akarta ábrázolni a halál végletes realitása révén – amit tulajdonképpen a szabadság eszményképének megszűnése okozott -, ahogy azt a kép alsó felében láthatjuk.
5: George Eliot vidám, lelkiismeretes, közvetlen, makacs és féltékeny személyiség.
Mary Ann Evans féltékeny, makacs, közvetlen, lelkiismeretes és vidám személyiség.
Annak ellenére, hogy a jellemzések egyformák, az emberekről alkotott véleményünk a tulajdonságok sorrendje miatt különböző lesz. Attitűdjeink az ilyen helyzetekben a „sorrendiség hatásához” igazodnak.
6: Egy étlapot látunk, melyen fordított sorrendben szerepelnek a menük (desszert-főétel-leves). Mi a baj ezzel az étlappal? – teszi fel a szerző ezt a kérdést. A langue és a parole a szemiotika két szakszava. A langue azt a kódot (vagy struktúrát, rendszert, tervet, konstrukciót, szabályrendszert) jelenti, amit az adott tárggyal, képpel vagy szöveggel kapcsolatban használunk, míg a parola egy egyedi példája annak, amit létrehoztunk. A langue arra irányul, hogy szabályozza és jelentéssel ruházza fel a parole-t, vagyis az egyedi példát.
langue: az étlapok jellegzetes felépítése; parole: egy adott étlap
Egy adott étlap (parole) igazodni fog az étlapok általános kinézetéhez és szerkezetéhez (langue). Ahhoz, hogy egy étlap betöltse funkcióját, egyrészt rendelkeznie kell különböző típusú egymással felcserélhető elemekkel, amikből választhatunk (pl. előétel, stb), másrészt ezen elemek kombinációjával, amit az ízlés, a divat, a praktikusság befolyásol, és ami igazodik a társadalmi alkalmakhoz és normákhoz (pl. hivatalos ebéd vs. születésnapi party étlapdesignja)
7: A stílus mindig egy adott tevékenység módját jelenti. A stílus befolyásolni tudja az üzenet dekódolását. Amikor üzenetek készítéséről van szó, soha ne feledjük, hogy a forma legalább olyan fontos, mint a tartalom. Pl. a betűk stílusa képes befolyásolni a mondattal kapcsolatos érzéseinket.
Nem vagyok bűnöző.
(szép kézírásos betűvel van írva)
8: A fiú találkozik a lánnyal.
A fiú elveszíti a lányt.
A fiú visszanyeri a lányt.
Egy történet csak abban az esetben tudja fenntartani érdeklődésünket, ha valamilyen probléma merül fel benne, vagy a főhősnek valamilyen akadályt kell legyőznie. Az egyensúlyi helyzet megbomlása drámai szituációt eredményez.
A reklámozásban is előszeretettel használják az egyensúly megbomlását szolgáló bonyodalomkeltést. A reklámok azért használják ezt a módszert, mert a vevőben keltett elégedetlenségérzet (bonyodalom) a termék megvásárlásához (az elveszett egyensúly helyreállításához) vezethet. Ha pl. éhségérzetet keltenek bennünk, akkor nagyobb valószínűséggel tudnak nekünk élelmiszert eladni.