Folytatjuk is a sort a weboldalakkal kapcsolatos további tényekkel és tévhitekkel. : )
Korábbi bejegyzésünkben már alaposan “kiveséztük” a lista első felét, most pedig további szempontokat járunk körbe. : )
Lássuk a listát! : )
#11 A funkciók száma azonos a weboldal minőségével
Rendszeresen felmerül, hogy a szakemberek/vállalkozások azt gondolják, hogy a funkciók száma egyenrangú a honlap minőségével, tehát ha minél több, egyedibb funkció van a weblapon, akkor az annál jobb. Ámbár ez korántsem így van. A webhelyen mindig az adott téma/vállalkozás számára releváns funkciókra van szükség, hiszen a sok (haszontalan) funkció, választási lehetőség és egyéb tartalom eltereli a látogatók figyelmét a honlap lényegéről, fő céljáról, továbbá megnehezíti a tartalmak áttekinthetőségét. A szükséges funkciókkal nincs probléma, mint például kapcsolatfelvételi űrlap, időpontfoglaló űrlap, naptár stb., de a különféle animációk, mozgó elemek, valamint a manapság nagyon népszerű automatikusan elinduló hanganyagok és videók zavarók lehetnek a felhasználók számára.
A felesleges funkciók tehát zavarhatják az érdeklődőket, elterelhetik a figyelmüket a weboldal mondanivalójáról, emellett pedig magának a weblapnak sem tesznek igazán jót, hiszen lassíthatják annak betöltődését – ezt pedig a felhasználók sem kedvelik, és a Google sem díjazza.
#12 A weboldal csak és kizárólag a megrendelő ízlése alapján készülhet
Érthető, ha az ügyfél olyan weboldalt szeretne készíttetni, amely az ő elképzeléseit és ízlését tükrözi, azonban lényeges, hogy webdesignerként azt (is) figyelembe vegyük, hogy a vállalkozás/szakember/márka milyen üzeneteket közvetít a fogyasztók számára. Elsősorban a célközönségnek kell, hogy “megfeleljen” a honlap, ugyanis ők keresik fel azt, ők fognak rajta adott konverziókat (pl. vásárlás, szolgáltatás igénybevétele, kapcsolatfelvétel, árajánlatkérés stb.) végezni, és ezt nem fogják egy olyan oldalon megtenni, amely nem nyeri el a tetszésüket, nem alakul ki a szükséges bizalom a cég irányába. Érdemes a saját ízlésünkkel szemben a vállalkozás céljait előtérbe helyezni. Mindez nem azt jelenti, hogy a saját elképzelések nem köszönhetnek vissza az oldalon, de csakis olyan mértékben, ami nem megy a célközönségre szabott weboldal rovására.
#13 A weboldal a tulajdonosáról szól
Ahogyan a honlap dizájnjának sem csak és kizárólag a megrendelő sajátos elképzeléseit kell tükröznie, úgy a honlaptartalomnak sem konkrétan az adott cégről, szakemberről kell szólnia, hanem arról, hogy ők hogyan tudnak segíteni az oldalra érkező látogatók problémáján. A látogatók azért érkeznek a webhelyre, mert van egy problémájuk, amire megoldást keresnek, van egy kérdésük, amire választ várnak, van egy vágyuk, amit szeretnének megvalósítani. Nekünk pedig azonnal eleget kell tennünk ezeknek, hiszen ha nem kapják meg rövid időn belül azt, amiért jöttek, már el is hagyják a weboldalt, és máshol fogják keresni a megoldást. Ezért kell mindig a látogató fejével gondolkodnunk: éppen mire kíváncsi, miben kell neki a mi segítségünk – és azt adjuk meg neki a honlap tartalmaiban (is). Fontos, hogy a weboldal minden egyes apró elemével azt a célt szolgálja, hogy a célcsoport magára és a problémájára ismerjen, a látogató érezze, hogy pontosan ő lett megszólítva, a problémájára is itt találja meg a megoldást, itt elérheti el a vágyott célt/állapotot.
#14 Nincs szükség reszponzív designra
A mai felhasználók sokféle eszközön, többségük leginkább mobilon böngészi az online felületeket, így mára már alapvető követelménynek számít, hogy reszponzív weboldalakat tervezünk, vagyis közel ugyanazt a megjelenést és élményt adja a honlap a különféle készülékeken (pl. asztali gép, laptop, tablet, mobil stb.) böngésző felhasználók számára. A reszponzív honlap nem csak az elrendezését váltja különböző felbontásokon, de a rugalmas megjelenésnek köszönhetően az egyes tartalmi részek automatikusan méreteződnek a felbontásváltozással, így pixelpontosan le tudják követni a látogató képernyőjének méretét.
Tehát a tartalmak reszponzív nézetekre történő finomhangolása igenis fontos a látogatók számára. Ha az adott weblap nem tud működni a különféle okoseszközökön, a felhasználók rövid időn belül elhagyják az oldalt, ezáltal pedig potenciális ügyfelektől eshetünk el.
#15 Az elkészült weboldal már nem igényel több munkát
A munka a weboldal elkészültét követően sem áll meg. Mint tudjuk, egy honlapon mindig akad tennivaló. : ) Egy weboldal is folyamatos karbantartást és aktualizálást igényel. A karbantartás (pl. biztonsági mentés készítése, maga a tartalomkezelő rendszer, sablonok és bővítmények frissítése stb.) mellett rendszeres feladat még a tartalomfeltöltés is. Például egy webdesigner vállalkozás esetében ilyenek az új referenciamunkák, az újabb ügyfélvélemények, a friss blogbejegyzések és egyéb folyamatosan készülő tartalmak. Emellett pedig bizonyos időközönként esetleges javításokra, módosításokra, ellenőrzésekre, tesztelésekre is szükség van.
A különböző frissítéseket, az esetlegesen felmerülő hibákat, teszteléseket érdemes legalább havonta elvégezni, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy minden a legnagyobb rendben működik a webhelyen, minden információ, tartalom aktuális és hogy a különféle funkciók tökéletesen működnek. Emellett pedig félévente-évente célszerű egy nagyobb áttekintést is végezni, amely során a weblap minden tartalma alaposan átnézésre kerül – hiszen akár évek múlva is kiszúrhatja a szemünket egy elírás, vagy egy helytelen link.
#16 A weboldal nem marketingeszköz
Az online és digitális világ terjedése új marketingkommunikációs csatornákat és ezzel együtt újfajta marketinget
tett lehetővé. Ennek szerves részét képezik a weboldalak is, például a közösségi média mellett. Az emberek jelentős többsége (ma már szinte korosztálytól függetlenül) az interneten böngészve keres információt, vásárol termékeket, vesz igénybe szolgáltatásokat, vagy éppen tagja közösségi hálózatoknak, fórumok felszólalója, blogbejegyzések kommentálója, de sokszor a tanulás (pl. online tanfolyamok, e-learning rendszerek) és az élményszerzés (pl. játékok, filmnézés, galériák böngészése, virtuális helyszínbejárások) is online platformokon történik.
„Aki nincs fent a neten, az nem is létezik – tarthatja a mondás.” : ) Ennek bizony egyre nagyobb létjogosultsága lesz. Azok a vállalkozások és szakemberek, akik el akarják érni, meg akarják szólítani a célcsoportjukat, azoknak jelen kell lenniük az online platformokon, hiszen a célközönség is ezeken található meg. Mindig ott kell kommunikálni, ahol a célcsoport jelen van, innen pedig egyenes út visz a weboldalra.
A weboldal marketingkommunikációs csatornaként ajánlatokat, célzott marketingüzeneteket közvetít, cselekvésre ösztönöz. Továbbá segít az ismertség- és az imázs építésében, a bizalomépítésben, a hitelesség megteremtésében, a lojalitás és a bizalom erősítésében.
#17 A weboldal automatikusan vonzza a látogatókat
Egy honlap sem fogja csak úgy, magától szállítani az érdeklődőket, a potenciális ügyfeleket. Egy weboldal önmagában (szinte) semmit sem ér, csak akkor, ha egy jól működő rendszer része. Ez a rendszer pedig igazából bármi lehet, bármi, ami által a célközönség eljut a webhelyre – pl. személyes kapcsolat, vagy éppen ajánlás miatt keresi fel az oldalt, hallott-látott valamint az adott szakemberről/cégről/vállalkozásról, és azért látogat el a honlapra, hogy több információt és megerősítést kapjon, Google találatból, hirdetésből (például Google hirdetésből, Facebook hirdetésből stb.), hírlevélből, közösségi oldalakról jut el az oldalra, szórólap, vagy éppen plakát alapján keresi fel a weboldalt. Tehát előzetes, folyamatos bizalmat építő kommunikáció segítségével „tereljük” a potenciális ügyfelet a weblapunkra.
Tehát azt követően sem ülhetünk nyugodtan, miután elkészült a weboldalunk, hiszen a látogatók nem fognak csak úgy maguktól bekopogtatni „hozzánk”. Sok-sok további munkára, időre és energiára lesz szükségünk, hogy az oldalunkra csábítsuk a látogatókat. Ehhez pedig rendszeresen friss, aktuális tartalmakat kell közzétennünk – egy webdesigner vállalkozás esetében ilyenek lehetnek például a friss referenciamunkák, ügyfélvélemények, blogbejegyzések. Ezek során pedig kulcsfontosságú ügyelni a keresőoptimalizálási (SEO) szempontokra is. Továbbá szükség lesz értékes linkekre is, valamint a fizetett hirdetéseket sem szabad elhanyagolni.
#18 Ha elkészült a honlap, már egyből a Google találati lista elején találjuk magunkat
Az első pontban már kifejtettük: ahogyan látogatók sem fogják csak úgy felkeresni a weboldalt, úgy a Google találati lista elejére sem kerül csak úgy egy frissen elkészült honlap. A találati lista első „oldalára” is csak hosszan tartó, következetes és kitartó munkával lehet felkerülni.
A Google találati lista sorrendjét egy összetett algoritmus határozza meg, jelentősen befolyásolja azt, hogy milyen weboldalak és milyen tartalmak jelennek meg a találati listában.
A keresőoptimalizálás egy folyamatos, állandó feladatot jelent, nem egy egyszeri munkát. A keresőoptimalizálás tulajdonképpen az a folyamat, amikor egy weboldal tartalmát úgy alakítjuk, hogy az a Google-ban, a keresési találatokban minél előkelőbb helyen szerepeljen. Ez azonban csakis egy összetett munka eredménye lehet, és a tartalmakon kívül sok egyéb szempont is meghatározó szerepet játszik a weblap Google-ban való rangsorolásában.
Már a kezdetek kezdetén az adott területhez, témához tartozó kulcsszavakkal megfűszerezett szöveges tartalmakra lesz szükség, továbbá mind a célközönségünk számára, mind Google számára hasznos tartalmakat, bejegyzéseket kell megjeleníteni a honlapon.
#19 A weboldalkészítés mindig nagyon költséges
A saját honlap a domain és tárhely igénylésénél kezdődik, hiszen ezeken lesz elérhető.
A domain és tárhely vásárlását követően jön az igazi „építkezős” munka (és az esetleges további költségek). Ma már rengeteg eszköz áll a rendelkezésünkre, melyek segítségével különösebb előképzettség, programozói és webfejlesztői gyakorlat nélkül készíthetünk dizájnos, jól működő weboldalakat. Ma már nem „lepötyögjük”, különféle kódsorok segítségével készítjük el a weblapokat, és nem is konkrét sablonnal készítjük, hanem szó szerint építjük a honlapokat. Akár teljesen nulláról, a saját terveink és elképzeléseink alapján, majd szépítgetjük, formázgatjuk. Az oldalépítők (page builderek) rendelkeznek ingyenes és fizetős verziókkal egyaránt.
Ha mással készíttetjük a weboldalt: a készülő honlap díja függ a szakember árszabásaitól. Egy átlagos weblap ára 150-250.000 Ft között van. Az átlagos weboldal alatt egy vállalkozás, egy szakember, egy termék, egy szolgáltatás bemutatkozó oldalát értjük, egy főoldallal, néhány aloldallal, esetleg egyszerűbb funkciókkal (pl. kapcsolati űrlappal). Egy összetettebb weboldal például online fizetési rendszerrel összekötve, komplexebb online foglalási rendszerrel, rengeteg egyedi tartalommal már a 300-400.000 Ft-os kategóriába sorolható.
Weboldalfüggő, hogy milyen további eszközökre, ún. bővítményekre van szükség bizonyos funkciók (pl. foglaló rendszer) beüzemeléséhez. A honlap akár csak és kizárólag ingyenesen használható bővítményekkel is készülhet, így „csak” a szakember munkadíját (ha magunk készítjük, akkor ezt sem) és a domain+tárhely díját kell megfizetnünk. Ha pedig már komolyabb weblapot szeretnénk készíttetni, az említett költségeken felül az egyéb eszközök díjával is számolni kell.
#20 Egy tapasztalattal nem rendelkező ember nem tudja működtetni a saját weboldalát
Manapság már akár maga a megrendelő is kezelheti, menedzselheti a továbbiakban az elkészült weboldalát. A legtöbb webdesigner egy személyes/online konzultáció keretein belül, vagy az általa összeállított oktatóanyag segítségével érthetően megmutatja, betanítja az ügyfelei számára az alapvető módosítási lehetőségeket, hogy az ügyfél a továbbiakban saját maga tudjon feltölteni fotókat, blogbejegyzéseket és egyéb tartalmakat, ő maga tudja elvégezni a rendszeres karbantartásokat – így legalább ezekben nem kell szakember segítségét igénybe vennie.