Van egy jó ötleted? Teszteld le, hogy működőképes-e! Sorozatvállalkozó előadásán jártunk, rendhagyó bejegyzéssel készültünk.
A Collabri havi rendszerességgel szervez előadásokat Veszprémben.
Korábban grafikus előadásán vettünk részt, ezúttal startup témájú meetup-ra „neveztünk be”, melynek címe: Ötletek vs. Valóság – Startup ötletek validálása
A cím egy kicsit ijesztőnek tűnhet, de az előadás során szépen kirajzolódott, hogy mindez mit is takar, így könnyen megbarátkoztunk a témával. : )
A meetup előadója P. Tóth András, a CodeBerry alapítója volt.
Van egy ötleted, amiből szerinted milliódolláros üzletet lehetne csinálni? Nekem is volt, több is.
Miután elbuktam az első pár ötlettel, elkezdtem folyamatot építeni. Végül 29 ötletet teszteltem le, mire megtaláltam azt, amivel a jelenlegi cégem foglalkozik.
András alapvetően komplex csapatot és komoly befektetőket is igénylő (sorozat) startup vállalkozásainak megszületésére világított rá az előadásában, de úgy gondoljuk, hogy az általa felépített és bemutatott folyamatot (a startup ötlet validálása) kicsiben is kivitelezhetjük, lemodellezhetjük, tehát saját ötletünket is „validálhatjuk”, saját kereteink között. Jó (akár „milliódolláros”) ötlete bárkinek lehet, nemde? : )
András a társkereséshez hasonlította a milliódolláros ötletet – kiszemeljük a párunkat (kitaláljuk az ötletünket), randizunk vele, bemutatjuk családunknak, barátainknak (teszteljük az ötletünket), összeházasodunk, családot alapítunk (megvalósítjuk az ötletünket).
Ha a tesztelés során elbukik az ötletünk (a randi nem jól sül el; barátainknak/családunknak nem jön be a választottunk), akkor kitalálunk egy új ötletet (kiszemelünk mást), és kezdjük előről a folyamatot, és ez így megy tovább…. míg meg nem találjuk a milliódolláros ötletet (az Igazit, a Nagy Ő-t) : )
De még mielőtt idáig eljutnánk, ötletünket validálnunk (tesztelnünk, érvényesítenünk, hitelesítenünk, igazolnunk) kell.
A validálás folyamatát két nagy egységre bonthatjuk: kiskutatásra és nagykutatásra.
Ha megvan az ötletünk, akkor a kiskutatás keretében utána kell néznünk, hogy egyáltalán létezik-e ez az ötlet, mások megelőztek-e már minket? Google a barátunk, ez a csekkolás elsősorban internetes, néhány órát igénybevevő keresést jelent (cégek, cikkek, bejegyzések a témában, aktuális trendek figyelése, stb). Ha már létezik az ötletünk, mások már megvalósították (vagy hasonlót), de nem igazán találunk kecsegtető eredményeket, akkor az már intő jel lehet számunkra. Ha viszont találunk olyan cég(ek)et, akik sikerrel viszik az adott vagy a miénkhez hasonló ötletet, és erről még a „háttérstatisztikák” (pl. sikeres cég, népszerűek, hitelesek, pozitív megítélések, sokan követik őket pl. a Facebookon, stb) is árulkodnak, akkor mindez azt jelzi számunkra, hogy az ötlet életképes/működőképes.
Jöhet is a nagykutatás, amely alapvetően teszteléseket foglal magában. Az ötletünknek, azaz a termékünknek/szolgáltatásunknak landing page-(ke)t készítünk, melyekre célzott (pl. Facebook, AdWords) hirdetésekkel irányítjuk az érdeklődőket. Az oldalunkra érkezőknek megmutathatjuk például a csomagajánlatainkat (pl. ingyenes csomag, legolcsóbb, középáras és legdrágább csomag), és ami a legfontosabb, hírlevél-feliratkozásra ösztönözhetjük őket.
Egyrészt mérnünk kell, hogy melyik csomagajánlatunkra kattintanak a legtöbben, ebből láthatjuk, hogy mennyi pénzt lennének hajlandóak nálunk hagyni a potenciális vásárlók (akár van, akár nincs ingyenes kipróbálási lehetőség), másrészt azt is mérnünk kell, hogy nekünk mennyibe kerül egy látogató, illetve e-mail feliratkozó.
LTV > CAC*3 = jó a biznisz : )
LTV = lifetime value – mennyi pénzt hagy nálunk a látogató
CAC = customer acquisition cost – mennyi pénzért szereztük a látogatót
Ha tehát több pénzt hagynak nálunk a vásárlók, mint amennyibe ők kerülnek nekünk 3szorosan, akkor megéri belevágni.
(Ha nemzetközi szinten is szeretnénk terjeszkedni a termékünkkel/szolgáltatásunkkal, akkor természetesen azt is nyomon kell követnünk, hogy melyik országból érkeznek látogatók a landing oldalunkra (természetesen ugyanúgy megnézve, hogy mennyit hajlandóak költeni és nekünk mennyibe kerül egy látogató), így a későbbiekben csak a jól teljesítő országokra érdemes koncentrálnunk.)
A tesztelés során akár arra is rákérdezhetünk a célközönségünknél, hogy mennyiért hajlandóak igénybe venni a szolgáltatásainkat, ez nagy segítség lehet az árazásban:
- ennyiért biztos nem
- gyanúsan olcsó
- ez fair, ez rendben van
- kezd drága lenni
Továbbá egy 1-től 7-ig terjedő skálán azt is megkérdezhetjük tőlük, hogy mekkora valószínűséggel vennék igénybe a szolgáltatásunkat.
Mindez az adatvezérelt döntéshozás része, tehát amikor adatok, statisztikák alapján döntünk célországokról, célközönségekről, csomagajánlatainkról, árainkról, stb.
Tehát még nincs meg a termékünk/szolgáltatásunk, de már eladjuk. : )
Úgy prezentáljuk az érdeklődőknek, mintha már létező dologról lenne szó, így fel tudjuk mérni, hogy mekkora a kereslet rá, mit kell optimalizálnunk, min kell változtatnunk, milyen célközönségre érdemes koncentrálnunk, stb.
Természetesen megköszönjük az oldalunkra látogató érdeklődését, és tájékoztatjuk, hogy ha elkészült a termékünk/szolgáltatásunk, akkor értesítjük róla. Aki a tesztelések során komoly érdeklődőnek mutatkozik, nagy valószínűséggel potenciális vásárlóból valódi vásárlónk lesz azt követően is, hogy már valóban elérhető a termékünk/szolgáltatásunk.
Az előadás során két izgalmas fogalommal is megismerkedhettünk
product market fit
a sok jó ötlet közül megtaláljuk a legjobbat, azt, amely valódi érdeklődést vált ki – a csapatunkban, a befektetők körében vagy akár a célközönség körében
az a szikra, az az ötlet, amelynél felsóhajtanak, a sóhaj a jele annak, hogy az ötletünk „eltalálja az ideget”
product market team fit
nemcsak a piac, a célközönség, hanem maga a csapat is rezonál az ötletre, „igen, ez az, csináljuk!”
András hasznos eszközöket is ajánlott a figyelmünkbe, melyek mind a tesztelések, mind a csapatmunka, mind a kivitelezés során hasznosak lehetnek:
- landing page-k készítéséhez a WordPress-t ajánlotta
- hozzá megfelelő sablon (pl. Divi) választása
- Streak for Gmail – fázisokat tesz lehetővé, hírlevél-rendszerként kell elképzelni
- upwork – szakemberek, freelancerek gyűjtőhelye
- slack – csapaton belüli kommunikáció, tematikus beszélgetős csoportok
Ötletelésre, tesztelésre fel!
