Te se törd weboldalad látogatójának fejét!

Nem, nem elírás a cím. : ) Ugye Te sem szeretnéd, ha a weboldalad a látogató számára fejtörést okozna?! Akkor olvasd el bejegyzésünket!

Bejegyzésünkhöz Steve Krug Ne törd a fejem! (HVG Kiadó, 2008) könyvét hívjuk segítségégül. Bár a könyv nem mai darab (eredeti kiadása 2006-ban jelent meg), és a bemutatott példák sem igazán mai darabok, de Krug örök érvényű szabályokat fektet le a weboldal használhatóságával kapcsolatban. Ebből a könyvből megalapozhatjuk tudásunkat arról, hogyan tervezzünk könnyen használható, felhasználóbarát webes felületeket anélkül, hogy fejtörést és fejfájást okoznánk a weboldal látogatóinak.

Steve Krug szórakoztató, de informatív módon mutatja be a felhasználóbarát webdizájn és weboldal jellemzőit. Krug legfőbb törvénye: „Ne törd a fejem!” – ezzel kiválóan összefoglalja a webergonómia mibenlétét.

A webergonómia leegyszerűsítve a weboldal használhatóságát jelenti. A jó honlap megragadja a látogató figyelmét, a felhasználó könnyen eligazodik az oldalakon, egyszerűen megtalálja a keresett információkat, egyértelműen tudja és érti, hogy mi mire való, egyszóval használni tudja a weboldalt.

Ez az elv azt jelenti, hogy minden weboldalnak magától értetődőnek, nyilvánvalónak és egyértelműen használhatónak kell lennie, a felhasználóknak minden különösebb erőfeszítés és fejtörés nélkül meg kell érteniük, hogy mi mire jó, és mi hogyan használható.

Tervezőként tisztában kell lennünk azzal, hogy a látogatók úgy általában hogyan böngésznek végig egy weboldalt, milyen felhasználói szokásokkal, konvenciókkal kell számolnunk. Ezeket számításba kell vennünk a webdizájn megtervezése, a weboldal felépítése során.

Melyek ezek?

Nem olvassuk végig az oldalakat, csak átfutjuk őket – szemünkkel gyorsan csak a fontos információkat keressük, rohanó világunkban a lényegi, számunkra/problémánk megoldásához szükséges tartalmakra koncentrálunk.
Nem a lehető legjobb döntésre törekszünk, csak megragadjuk az első elfogadható lehetőséget – amint találunk egy kattintható linket vagy egy akciógombot (amely nagy valószínűséggel a keresett tartalomhoz vezet minket), azonnal rákattintunk, nem válogatunk, hiszen az körülményes és időigényes lenne, de az sem baj, ha nem a legjobb lehetőséget kattintottuk le, hiszen ezt a weboldalon visszalépéssel, néhány kattintással tudjuk korrigálni.
Nem gondoljuk végig, hogyan működik valami, inkább átverekedjük magunkat a problémákon – technikai problémával szembesülve nagyon kevés időt szánunk arra, hogy végigolvassuk pl. a használati utasítást, inkább vaktában nekiindulunk, és nem is akarjuk megérteni, hogy miként működik valami, ha anélkül is tudjuk használni, nem is keresünk másik, jobb módszert.

Fontos, hogy megkönnyítsük a felhasználó dolgot, hiszen így

sokkal könnyebben megtalálja azt, amit keres, sokkal könnyebben el tudjuk neki adni a termékünket/szolgáltatásunkat
jobban át tudja tekinteni az egész weboldalt, sokkal több információhoz jut, nemcsak egy konverziós célt (pl. vásárlás, megrendelés, feliratkozás, letöltés), hanem akár többet is el lehet vele végeztetni
nagyobb eséllyel jut el a honlap azon részeihez, melyekre (konverzió szempontjából) fontos lenne a figyelmét ráirányítani
máskor is lesz kedve visszatérni az oldalra, elidőzni rajta, további konverziókat megvalósítani

Elengedhetetlen tehát, hogy a felhasználók különösebb erőfeszítés nélkül megértsék, hol járnak és hogyan használhatják a weboldalt. És bizony van egy további kulcsfontosságú jellemzője a felhasználóbarát honlapoknak: a felhasználók iránti figyelmesség, udvariasság. Ezzel az izgalmas témával is foglalkozik Steve Krug a könyvében. Mindez a jóindulati tőke fogalmát foglalja magában. : )

Mit is takar ez?

Minden alkalommal, amikor felkeres a felhasználó egy honlapot, kezdetben rendelkezik bizonyos mennyiségű jóindulati tőkével, azaz bízik benne, hogy a felkeresett weboldalon eligazodik, megtalálja a számára fontos információt, le tudja kattintani a kattinthatónak tűnő elemeket, egyszóval használni tudja a weboldalt. Azonban minden felmerülő nehézség csökkenti ezt a jóindulatot, a jóindulati tőke mennyisége pedig véges…

A türelemhez hasonlóan az egyéntől is függ, hogy ki mennyi jóindulatú tőkével rendelkezik, hiszen vannak, akik gyanakvóbbak, bizalmatlanok, és vannak, akik türelmesebbek, optimisták.
A körülményeken is múlik, hogy éppen ki mennyi jóindulatú tőkével érkezik a weboldalunkra. Ha éppen siet, ha éppen pórul járt egy másik oldalon, akkor hiába türelmes alapvetően az illető, a körülmények miatt eleve kisebb jóindulatú tőkével bír, egy kisebb akadály is teljesen „kihozhatja a sodrából”.
Jó hír, hogy a jóindulatú tőke újratölthető, tehát a hibák, problémák megoldása kedvező hatással van az egyén korábban megcsappant jóindulatú tőkéjére.
Egyetlen hiba is nullára csökkentheti a látogató jóindulatú tőkéjét – ha például regisztrálnia kell az oldalra az információk, tartalmak megtekintéséhez.

Nézzük meg, hogy melyek azok az „apró-cseprő” hibák, melyek a látogatók jóindulatát veszélybe sodorhatják – avagy mit tehetünk ellenük?

amatőr weboldal helyett: készítsünk profi weboldalt! : )
káosz, rendezetlenség és figyelemelterelés helyett: hozzunk létre egyértelmű vizuális hierarchiát minden oldalon!
zsúfolt, egybefüggő szöveges tartalmak helyett: tegyük jól láthatóvá a fontos információkat, emeljük ki a fontos tartalmakat!
akadályok és nehézségek helyett: adjunk szabad utat az oldalon a felhasználónak, könnyítsük meg a dolgát az adott konverziós cél elvégzéséhez!
megszokottól való eltérés helyett: használjuk ki a webes konvenciókat!
fejtörők helyett: kerüljük a bonyolult űrlapokat, a többlépcsős folyamatokat!
túlzások és feleslegek helyett: minimális információt kérjünk a felhasználótól!
látszatok helyett: legyen világos, hogy mi kattintható, mire lehet kattintani!
zajok helyett: minimalizáljuk a felugró ablakokat, reklámokat, automatikusan elinduló tartalmakat!